Hová tűnt a július 1-jei áfacsökkentés? Nagy ígéret volt, de egyelőre semmi nem látszik belőle

Hiába reménykedtek a zöldség- és gyümölcstermelők abban, hogy a Tisza-kormány rövid időn belül beváltja ígéretét: egyelőre nincs jele annak, hogy július 1-jétől mérséklődne az érintett termékek áfája. A Világgazdaság mintegy két hete kereste meg az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium sajtóosztályát, miután a termelői érdekszervezetek a sajtóban már konkrét javaslatokat is tettek azzal kapcsolatban, milyen formában lenne érdemes mérsékelni az áfát, figyelve arra, hogy az áfacsökkentés előnye ne a kiskereskedelemben csapodon le profit formájában.

Kérdéseinkre a mai napig nem érkezett válasz. A július 1-jei határidő ráadásul már olyan közel van, hogy egy ilyen horderejű intézkedés gyors bevezetése egyre kevésbé tűnik reálisnak. A dátumot Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője említette május 21-én a Magyar Mezőgazdaságnak adott nyilatkozatában. Információi szerint ekkor kerülhetett volna sor a zöldségek és gyümölcsök áfájának mérséklésére.

A várakozásokat erősítette, hogy a Tisza-kormány a választási kampány egyik hangsúlyos ígéretévé tette az egészséges élelmiszerek, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermékek áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését. Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza Párt adóprogramja szerint a kormányváltást követően azonnal 5%-ra csökkentik a zöldségek és gyümölcsök általános forgalmi adóját, majd a lépést kiterjesztenék az összes egészséges és alapvető élelmiszerre. Ezen felül a tervek között szerepel a gyógyszerek áfamentessé tétele is.

Bóna Szabolcs agrárminiszter is már az új parlament alakuló ülésének napján beszélt arról, hogy a következő időszakban egyszerre nyúlnának hozzá az élelmiszerárakhoz, a földtulajdon szabályozásához és az aszálykezeléshez is. Mint mondta, első körben áfacsökkentés jöhet a zöldségek és gyümölcsök esetében.

Az ágazati szereplők azért számítottak gyors intézkedésre, mert szerintük a helyzet sürgős. Csökken a hazai termelés, romlik az önellátottság, erősödik az importnyomás, miközben a belföldi fogyasztás alacsony szinten stagnál. A FruitVeB az áfacsökkentést a piac fehérítésének, a hazai termelők versenyképessége javításának és a fogyasztói árak mérséklésének egyik eszközeként vetette fel.

Az ágazat az intézkedést az árrésstop kivezetésével együtt képzelte el, különösen a paradicsom és a zöldpaprika esetében. Attól tartottak, hogy enélkül az adócsökkentés haszna csak korlátozottan jutna el a termelőkhöz és a vásárlókhoz.

A szakmai javaslatok alapján ezért az áfacsökkentést három eszközzel lehetne hatékonyabbá tenni:

• szigorúbb NAV-ellenőrzéssel a feketekereskedelem visszaszorítására,
• átlátható árfigyeléssel a fogyasztói árak követésére,
• valamint egy francia mintájú árréssávval, amely megakadályozná a túlzott kereskedelmi haszon realizálását.

Így az intézkedés nem egyszerűen költségvetési engedmény lenne, hanem piacfehérítő és versenyképességi lépés is.

A Világgazdaság közben megírta, rohamosan nő az importzöldség és az importgyümölcs aránya Magyarországon, miközben a hazai termelés több ágazatban visszaszorulóban van. Cseh Tibor, a Magosz főtitkára és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint, az elmúlt tíz évben az import zöldség és gyümölcs mennyisége, illetve fogyasztáson belüli aránya jelentősen nőtt Magyarországon, egyes termékeknél pedig már a hazai fogyasztás közel felét külföldi áruval látják el.