A koleszterintől a szívinfarktusig
Az emberi szervezetet felépítő számos anyag egyike a koleszterin. Majdnem minden sejtnek, a sejtek membránjának alkotórésze, valamint fontos szerepet tölt be a hormonok, epesavak szintézisében, előanyaga a D-vitaminnak. Dr. Pados Gyula és dr. Audikovszky Mária nemrég megjelent A koleszterintől a szívinfarktusig című tudományos könyvében gyakorlati útmutatóval is szolgál arra, mit kell tenni, ha baj van a koleszterinszintünkkel.
A koleszterin nem fontossága miatt, hanem azért került a figyelem középpontjába, mert ha a vérben az átlagosnál több van belőle, lerakódhat az erek falára, szűkíti azok keresztmetszetét, vérrögöket okozhat, amelyek elzárják a keringés útját. S ha nem jut oxigén a szövetekhez, azok fájdalom kíséretében elhalnak, vagyis kialakul a szívinfarktus.
A vérben keringő koleszterin két forrásból származik: egyrészt a szervezet maga termeli (endogén koleszterinszintézis), ám nagyobb részben a táplálékkal felvett zsírokból származik.
A koleszterinmolekula a szervezetben nem tud lebomlani, hanem a keringéssel a májba kerül. A felesleges mennyiség az epén keresztül kiválasztódhat. A szervezet pillanatnyi igénye határozza meg, hogy a koleszterin fehérjékhez kapcsolódva lipoproteidek formájában részt vesz-e a lipidanyagcserében, vagy epesavakká alakul és bekerül a bélcsatornába. A napi koleszterinszintézis a szervezetben 1000 mg-ra becsülhető, de ez az érték a táplálkozástól függ. A szükségen felül bejuttatott koleszterin növeli a vér koleszterinszintjét, s lerakódik az érfalakon. A már említett fájdalmas szövetelhalás, azaz az infarktus civilizációs betegség. A vér magas koleszterinszintje mellett kialakulását segíti a dohányzás és a magas vérnyomás is. E három rizikófaktor mellett további 260-at tart számon az orvostudomány, köztük van az elhízás, a cukorbetegség is. Mindebből arra következtethetünk, hogy a szívinfarktust - az egészséges életvitellel - meg lehet előzni. Bár tény: a magas koleszterinszint gyakran örökölhető.
Ha a befolyásolható kockázatokat nézzük, fontos a táplálkozás. Eltérő a helyzet, ha a táplálék állati vagy növényi zsiradékot tartalmaz. A koleszterin természetes alkotórészként csak az állati sejtekben van jelen. A növényekben található hasonló típusú vegyület, a fitoszterin nem vesz részt az érelmeszesedésben. A koleszterinszintet az összkalória-bevitel is befolyásolja.
Hét országra kiterjedő vizsgálat alapján kimutatták, hogy a túlzott energiafelvétel elhízáshoz vezet, az elhízottak kétharmadánál emelkedik a koleszterinszint. Ahol a napi koleszterinfelvétel 100 mg alatt volt - Japánban, Görögországban, Jugoszláviában -, 3-4-szer kevesebb volt az infarktus, mint Finnországban, Kanadában vagy az USA-ban, ahol a napi fogyasztás 6-800 mg volt. Egy Új-Guinea magas hegyeiben élő néptörzs táplálkozásában mintegy 90 százalékban szénhidrátokban gazdag, állati zsírt alig tartalmazó táplálkozás honosodott meg, közöttük alig található szívkoszorúér-beteg. Ám akik például Japánból Los Angelesbe vándoroltak ki, az új lakóhelyükön megnőtt a zsírfogyasztásuk, így jelentősen megugrott körükben a szívinfarktusos halálozás. Magyarországon a felnőtt lakosság 66 százalékának az ideális 5,2 mmol/l fölött van a koleszterinszintje, 60 százalékuk túlsúlyos vagy elhízott.
