Nő a cukorbetegek száma
A cukorbetegség krónikus anyagcsere-probléma, amelynek alapja az inzulin abszolút vagy relatív hiánya. Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy béta típusú szigetsejtjei termelnek. Kétféle, I-es és II-es típusú cukorbetegséget különböztetnek meg. Az első abszolút, a második relatív inzulinhiánnyal jár. Annak ellenére, hogy az I-es típusút öröklődő megbetegedésként tartják számon, genetikai hátterét még nem sikerült teljes mértékben meghatározni. Megjelenése a gyermekkorra esik, s sajnos nálunk is emelkedő tendenciát mutat. Kialakulása autoimmun-folyamat következménye, amelynek során a szervezet saját sejtjei, receptorai, hormonjai ellen termel antitesteket.
A II-es típusú cukorbetegségre elsősorban az inzulinrezisztencia a jellemző, de a béta-sejtek működési zavara és az inzulintermelés károsodása is okozhatja a bajt. A rezisztencia során az inzulinérzékeny szövetek a normálisnál kevesebb glukózt vesznek csak fel. Inzulinrezisztencia előfordulhat éhezés, stresszes állapot, elhízás vagy terhesség során is, amikor ugyancsak csökkenhet a glukózfelvétel. A II-es típusú cukorbetegség gyakori, a betegek 90 százaléka e csoportba tartozik.
