Nyomon követhető a közpénzek útja

A törvényjavaslat egyik fő vonulata az Állami Számvevőszék jogosítványainak bővítése és erősítése. Tulajdonképpen ezzel indult az üvegzsebprogram, amennyiben a számvevőszék jelezte, hogy ellenőrző szerepének maradéktalan ellátása végett szükséges lenne az idevágó törvény kiegészítése. A módosítással lehetővé válik, hogy az ÁSZ kiterjessze vizsgálatait azokra a magáncégekre, amelyek állami vagyonnal gazdálkodó szervezetekkel állnak üzleti kapcsolatban. Így nyomon követhető lesz a közpénzek célszerű-ésszerű felhasználása a magánszférában is. A törvényjavaslat további lényeges eleme a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartásának létrehozása. A nyilvánosság követelményeihez kapcsolódik a költségvetési szervek közzétételi kötelezettsége, nevezetesen: ha ötmillió forintot meghaladó szerződést kötnek a magánszférával, akkor az ügylet létrejöttétől számított hatvan napon belül a tranzakció releváns adatait nyilvánosságra kell hozniuk. Elvben ma is kérhetők ilyen információk az adatvédelmi törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó paszszusai alapján. A jövőben azonban - mint például a közbeszerzések esetén - külön procedúra nélkül tájékozódhat bárki a költségvetési szerv nagyobb értékű, magánszférában létrejött ügyleteiről.

A tapasztalatok szerint a költségvetési szervek kisebbségi részesedésű cégalapításai, társulásai nem egy esetben a költségvetési szféra szigorú - akár bérezésre, végkielégítésre, közbeszerzésre vonatkozó, vagy számos más, speciálisan az állami források kíméletét célzó - szabályainak kijátszására irányulnak. Ezért a leendő törvény igyekszik a feltétlenül szükséges minimumra csökkenteni az ilyen vállalkozásokat. A rendelkezések a jövőre nézve állítanak korlátokat, tehát a hatálybalépés előtt létrejött kisebbségi részesedéseket nem kell megszüntetni. Más kérdés, hogy a kormány már előírta a kormányzati körbe tartozó ilyen cégek áttekintését, szükségességük vizsgálatát. Igaz, hogy sok önkormányzat nehéz anyagi helyzetén próbál enyhíteni a vállalkozásokkal. Ám nem cél, hogy a jövőben kisebbségi állami részesedéssel működjenek cégek, különösen azért, mert még ha nem is jogszabály-megkerülési szándékkal hozzák létre a vállalkozást, a közvagyon sorsát - éppen kisebbségi pozíciójánál fogva - nem tudja érdemben befolyásolni a költségvetési szerv. Másrészt a kisebbségi társasági részvétel elég kockázatos tőkebefektetés, nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módszer az önkormányzati vagyon gyarapítására. Érzékelhető ugyanakkor versenytorzító aspektusa is, hiszen mikor az állam, illetve az önkormányzat többségi vagy kisebbségi részesedéssel rendelkezik egy cégben, könnyen előfordulhat, hogy az, és nem másik gazdasági társaság fogja megnyerni a különböző állami pályázatokat.

A törvényjavaslat speciális szabályokat ír elő a költségvetési szervek minimumtöbbségi részesedésével működő társaságokra. Ide tartozik a felügyelőbizottság kötelezővé tétele, illetve az, hogy a 200 millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű cégeknél a felügyelőbizottság elnökét az ÁSZ jelöli. Fontos, hogy a társaság és a tag - azaz nemcsak az állami tag, hanem a többi szereplő - közötti szerződéseket a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A nyilvánosság révén ellehetetlenülnek azok az ügyletek, amelyekben máig társasági jogi eszközökkel megfoghatatlan visszaélések manifesztálódnak. Így például amikor az állam kisebbségi részesedéssel beszáll egy vállalkozásba, majd magántulajdonos tagjával olyan polgári jogi szerződést köt, amellyel "kifolyik" a cégből a bevitt közpénz. A szabályozás nem tilt meg semmit, mindössze a nyilvánosságot követeli meg - hangsúlyozza Gadó Gábor. Hasonlóképpen nyilvánosságra kell hozni a társaságnak az egymillió forintot meghaladó ingyenes juttatásait.

Az államtitkár a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos változásokból azt emeli ki: a közalapítvány nem dönthet pályázat vagy azzal egyenértékű nyilvános, átlátható elosztási mechanizmus alkalmazása nélkül egymillió forint feletti összeg felosztásáról.

A törvényjavaslat lényeges, sokat hangsúlyozott eleme az üzleti titok oldása, és a közérdekből nyilvános adat fogalmának bevezetése a Ptk.-ban. A közbeszerzési törvény módosítását követően pedig már nem éri meg egy csak formálisan társaságként működő szervezethez telepíteni valamely közfeladat finanszírozását, mert akkor kiterjednek rá is a közbeszerzési szabályok.

Az igazságügyi tárca legközelebbi teendői között szerepel az aranyrészvény megszüntetésével kapcsolatos törvényjavaslat kidolgozása. Ennek címzettje - akár az üvegzsebtervezetnél - a közszféra, a köztulajdon, illetve az állam mint társasági jogi jogalany rendelkezik a speciális előjogokat biztosító részvényekkel. A szabályozás célja, hogy az uniós csatlakozással a már kibocsátott aranyrészvények megszűnjenek, és újakat ne vezessenek be.

A társasági jog és cégjog napirenden lévő felülvizsgálatát jogharmonizációs követelmények indokolják. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) a jövőben sem tartalmaz speciális rendelkezéseket az államra vagy az önkormányzatokra. Módosítása mindazonáltal foglalkozik majd olyan kérdésekkel, melyekben tetten érhető az üvegzsebprogram szelleme. A változó Gt. szerint például egy részvénytársaság alapításánál, alaptőke-emelésnél a tagok által megállapított érték felülvizsgálata nem bízható a társaság saját könyvvizsgálójára. Ez általános garanciális szabály lenne, ami a szakértői vélemény pártatlanságát erősítené.

A tavalyi amerikai könyvvizsgálói botrányok hatására elfogadott uniós ajánlás alapján várható, hogy a tagállamok erősítik a könyvvizsgálókkal kapcsolatos felelősségi szabályokat. Érlelődik nálunk is a megújuló szabályozás szükségessége. Ez - csakúgy, mint a leendő társasági és cégjogi módosítás - tulajdonsemleges, tehát nem kifejezetten állami cégekhez kötődő változtatás lesz. Következésképpen nem igényli majd például egy újabb üvegzsebtörvény többletgaranciális szabályainak kidolgozását az állami többségi tulajdonú cégek könyvvizsgálóira. A jelenlegi, az Országgyűlés előtt szereplő javaslat azért sem tartalmaz ilyen szabályokat - például azt, hogy állami többségű cég könyvvizsgálója az éves beszámoló auditálásán kívül nem nyújthat más szolgáltatást a megbízó állami társaságnak -, mert azokat előbb-utóbb általános jelleggel kell előírni a könyvvizsgálói kamaráról szóló törvényben.