Formálni kell a jövő látogatóit
A hazánkban először megrendezett Múzeumok hosszú éjszakája jól mutatta, hogy van érdeklődés a sokszínű, nyitott programok iránt. Budapesten 20 múzeum tartott nyitva éjszakába nyúlóan, a cél az volt, hogy élettel telítődjenek a kiállítóhelyek. Információink szerint például a Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeumban 550 körül volt a Szent Iván-éji hosszú múzeumi nyitvatartáskor az érdeklődők száma (egy hétvégén általában 200 látogatót regisztrálnak itt). Egyébként nemrég zárult annak a pályázatnak a beadási határideje, amelynek keretében 200 millió forintot oszt szét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma arra, hogy a múzeumok vonzóbbá váljanak, s ennek érdekében fejlesszék az interaktivitást és az élményszerűséget.
Azt, hogy a múzeumok közelebb kerüljenek a látogatókhoz, segíthetik a gyerekeknek, fiataloknak szervezett, szak- és élményszerű tárlatvezetések is. Bécsben például többször tapasztaltuk, hogy hétköznaponként több kisebb iskoláscsoport szájtátva figyeli a múzeum fiatal munkatársát, aki az adott korosztálynak megfelelően igyekszik bevezetni a kis látogatókat a képzőművészet rejtelmeibe. Az idén megnyitott Albertina palotában például megtudtuk: a múzeumban körülbelül tíz főből álló, úgynevezett "művészet-közvetítő" csapat dolgozik állandóan, ők kizárólag gyerekcsoportokkal foglalkoznak. Jól mutatja a múzeumpedagógia fontosságát, hogy miközben a bajban lévő tengerentúli nagy intézményeknél jelentősen csökkentették a legutóbbi egy évben a foglalkoztatottak számát, az oktatással foglalkozók száma stabil, hiszen a múzeumok vezetői tudják: a saját leendő látogatóikat nevelik. A Guggenheim Alapítványnál például tavaly 339-ről 181-re csökkent a létszám (VG, 2003. márc. 28.), s ez szinte minden területet érintett. A kivételt a gyerekek múzeumpedagógiai nevelésével foglalkozók képezték.
Hazánkban egy 1974-es törvény célként tűzte ki ezt a képzést. Sajnos azonban a pedagógusok ritkán élnek a lehetőséggel (talán mert egy ilyen foglalkozás fél napot is igénybe vesz, tehát több óra elmarad), a vidékiek pedig különösen hátrányban vannak. Múzeumpedagógiára nálunk nincs külön keret. Év elején elkülönítenek egy összeget programokra, a Ludwig Múzeumban például körülbelül 2 millió forintot, de ez az összes, kiállításon kívüli programra vonatkozik, a filmklubokra, az irodalmi estekre, szimpóziumokra is. Több országos intézményben már dolgozik egy múzeumpedagógus.
Pedig nemcsak a képzőművészeti intézményekben, hanem a legkülönbözőbb gyűjtőkörű múzeumokban egyaránt jól alkalmazható a múzeumpedagógia. A történettudományi, néprajzi és természettudományos múzeumok is tartanak foglalkozásokat, ahol kis laborokban kísérletezni is lehet, vagy népszokásokhoz kapcsolódó tárgyakat készíteni. Ha a műalkotások bemutatása aktív tevékenységhez kapcsolódik, akkor máris élményszerűbbé válhat a kiállításlátogatás. A foglalkozások több szinten, korosztályoknak megfelelően épülnek fel, beszélgetésekkel, kiscsoportos tárlatvezetésekkel (ilyeneket felnőtteknek is szerveznek). Újdonság a Szépművészeti Múzeumban a baráti kör, amely gyermekfoglalkozásokat szervez, pedagógusoknak segédanyagokat készít.
Magyarországon a látogatók vonzása, azaz a bevételek miatt is létkérdés lesz a közönséggel való új kapcsolat kialakítása. A dolgozók múzeumpedagógiai szakképzése viszont nincs megoldva, pedig a múzeumnak, a pedagógiának és a tanítandó tartalomnak összhangban kell lennie ahhoz, hogy hatékonyan, a gyermekek és a fiatalok igényeihez, szükségleteihez mérten tudjon működni. A kétéves posztgraduális képzés félévenként 200-250 ezer forintba kerül, ezt kevés intézmény tudja kigazdálkodni a közművelődésre fordítható szűk keretből. Ahol foglalkozásokat is tartanak, ott ezek anyagköltségeit a múzeumnak kell kigazdálkodnia, ez az összeg 10-12 gyerek esetében közel 15 ezer forint körül mozog alkalmanként.
A hatékony információátadás érdekében szükség lenne multimédiás eszközök használatára is. Mindezek után azonban a programok reklámozására már nem marad pénz, így ezt általában házilag, sokszorosítással oldják meg. Ennek hátránya, hogy nem jut el a hírük szélesebb körhöz. Az anyagi hátteret az intézmények pályázatokkal biztosítják, sajnos a szponzori támogatás még nem jelent meg ezen a területen.
