Két év az önkéntes haderő létrehozásáig

A fegyverzet és a laktanyák korszerűsítése, a toborzótevékenység fokozása, valamint az ellátórendszer átalakítása és az őrzés-védelem részleges kiszervezése jellemzi az önkéntes haderő fokozatos megteremtését. A honvédelmi tárca tervei szerint 2005 közepén szerelnek le az utolsó sorkatonák a honvédségtől, s ekkortól kizárólag önkéntesek szolgálnak majd a haderőben. A tárca számításai szerint a hivatásos haderő megteremtése több évre elosztva mintegy 62 milliárd forint pluszköltséget jelent, ám ezzel párhuzamosan, részben a védelmi felülvizsgálattal összefüggésben, több helyen megtakarítások válnak lehetővé. Krizbai János, a HM humánpolitikai osztályának vezetője elmondta: a hadkötelezettség közvetett és közvetlen költségeit is figyelembe véve az önkéntes katonaság fenntartása társadalmi szinten nem kerül többe, mint a sorozotté, ugyanakkor a professzionális haderő sokkal magasabb képességekkel rendelkezik, ami akár a fegyveres erők létszámának csökkentését is lehetővé teszi. Közvetett tényező, hogy a sorozások megszüntetésével nem kell minden évben több ezer fiatalt, jelentős költséggel, alkalmassági vizsgálatnak alávetni, illetve kivonni őket a munkaerőpiacról, ami jelenleg mind makroszinten, mind az egyének nagy jelentős költséget jelent.

A professzionális haderő létrehozásának legfontosabb elemeként a szerződéses katonák létszámát a jelenlegi 7700-ról közel 15 ezer főre emelnék a haderő-átalakítás befejezésének időpontjára. Az idén mintegy 5 ezren jelentkeztek a honvédségbe, akik közül eddig valamivel több mint 1400 főt vettek fel. A NATO-felajánlásokban szereplő egységeknél 2006-ra teljes feltöltöttséget tűztek ki célul. Ahhoz, hogy a létszámnövelés ütemét tartani lehessen, a jövőben évente legalább kétezer fővel kell növelni a szerződéses állományban lévők számát.

Ennek érdekében a honvédség a megyei hadkiegészítő parancsnokságok bázisán egy országos toborzórendszert hozott létre. A honvédség az idén nyolc nagyszabású toborzórendezvényt tervezett, amelyből eddig hatot tartottak meg. Emellett a hadgyakorlatokra rendszeresen visznek nagyobb számú pályakezdő fiatalt a munkaügyi hivatalokkal együttműködve, míg a laktanyák minden évben nyílt napokat szerveznek a katonaélet bemutatása céljából.

A tervezett szerződéses létszám eléréséhez elengedhetetlen, hogy a katonák illetménye megfelelő vonzerőt jelentsen az érdeklődő fiataloknak. Jelenleg egy kezdő szerződéses katona bruttó 100-120 ezer forint illetményre számíthat, míg a frissen kinevezett tiszthelyettesek 120-140 ezer forintos bruttó illetményben részesülnek, amelyet különféle pótlékok egészítenek ki. A megfelelő előmeneteli lehetőség biztosítása érdekében a tiszthelyettesek a jövőben nem a civilek közül kerülnek ki, hanem a legjobb szerződéses katonákat léptetik elő ezekre a posztokra. Ez egyrészt motivációt jelent a szerződésesek számára, másfelől a haderő képességeit is javítja azáltal, hogy a legkiválóbbak kerülhetnek magasabb beosztásokba. Ezzel párhuzamosan a honvédség állományának szerkezetét is jelentősen át kívánják alakítani, elsősorban a tiszthelyettesek arányának növelésével. A nagyobb ütemű változások 2006-ig befejeződhetnek, 2010-re pedig teljesen beállhat a beosztások és rendfokozatok tervezett aránya.

A szerződéses katonák létszámának növeléséhez ugyancsak elengedhetetlen a megfelelő elhelyezési körülmények biztosítása, igaz, a laktanya-korszerűsítési program költségigénye még nem világos a honvédség kezelésében lévő ingatlanok számának tervezett csökkentése miatt. A hivatásos állomány lakhatási gondjainak enyhítését célzó lakásépítésre a HM a tavalyi 3,2 milliárdot követően az idén 3,7 milliárd forintot irányzott elő. A kiképzési költségek mindenesetre csökkenhetnek, mivel nincs szükség arra, hogy hathavonta széles tömegeket részesítsenek az alapkiképzésben. Az elkövetkező években a honvédség fegyverzetének korszerűsítésére is jelentős összegeket szánnak, ám a szakértők szerint ezt a hivatásos haderőre történő áttéréstől függetlenül is el kellene végezni.

Ugyancsak az önkéntes haderő megteremtésével függ össze, hogy a honvédség a jövőben, több más szolgáltatás mellett, az őrzés-védelmi feladatainak egy részét magánvállalkozásokra kívánja bízni. Ezt a legtöbb helyen jelenleg sorkatonákkal biztosítják, ám a jövőben a szerződéses állomány csak néhány kiemelt objektumban lát majd el őrzési feladatokat. Az egyes létesítmények kapcsán egyedi döntéseket hoznának, s ott, ahol az őrzést civil cégekre bízzák, közbeszerzési pályáztatással választják majd ki a szolgáltató céget.

A HM a közelmúltban már kötött egy megállapodást az In-Kal cégcsoporttal, ám ez elsősorban arra vonatkozik, hogy a cég segítséget nyújt a honvédségtől leszerelő szerződéses katonák visszailleszkedésében a civil munkaerőpiacra. A honvédség a következő években ugyan az egyik legnagyobb felvevő lesz a munkaerőpiacon, azonban annak ellenére, hogy az állományba vett katonákat minél tovább rendszerben kívánják tartani, az elkövetkező években a szerződéses állományból folyamatos lesz a kilépés is. A honvédség célja az, hogy a leszerelők a civil munkaerőpiacra versenyképes tudással léphessenek vissza, illetve felkészültségük magasabb szintű legyen, mint a belépéskor volt, s ehhez a toborzóirodák nyújtanak segítséget közvetítői tevékenységükkel, a munkaügyi hivatalokkal együttműködve. (NIG)