NATO: növekvő különbségek
Továbbra is óriási a különbség az Egyesült Államok és a NATO európai tagjai között a védelmi kiadások és ezen belül a fejlesztésre fordított összegek terén: Washington a világ védelmi kiadásainak 43 százalékát adja, miközben a szövetségen belül utána következő Franciaország és az Egyesült Királyság részesedése már csak 5 százalék körüli. Az USA éves védelmi költségvetése meghaladja a 350 milliárd dollárt, ezzel szemben európai szövetségesei összesen 160 milliárd dollár körül költenek.
Az Európai Unióban 2000-ben a kormányok k+f kiadásainak mindössze 15 százalékát adták a katonai kutatások, szemben az 1991-es 21 százalékos szinttel. Az Egyesült Államokban is csökkentek a védelmi k+f-re fordított források, de ez még mindig több mint a felét adja a kormány teljes kutatási kiadásainak. Az Egyesült Államok 80 milliárd dollárt irányzott elő az elavult fegyverek lecserélésére 2004 és 2009 között, a szakadék Európa és az USA között tovább fog nőni.
Az EU védelmi kiadásainak több mint 80 százalékát az Egyesült Királyság, Francia-, Olasz- és Németország által alkotott négyes teszi ki. Közülük a britek és franciák mutatnak hajlandóságot katonai kiadásaik növelésére. A szigetországban három év alatt 3453 millió fonttal kívánják növelni a védelmi kiadásokat. Franciaországban jelenleg a GDP 1,8 százalékát teszik ki a katonai költségek. A 2003-2008-as időszakra elfogadott program szerint ezt a szintet 2006-ra 2, majd 2008-ra 2,3 százalékra emelnék.
Az idei német védelmi költségvetés, az előző évekhez hasonlóan, 24,4 milliárd eurót tesz ki, és 2006-ig nem is kívánnak a jelenleginél több pénzt fordítani a hadseregre. Pedig Németország jóval az európai átlag alatt - mindössze a GDP 1,5 százaléka erejéig - költ honvédelemre. A jövőben azonban a fejlesztésekre fordított összegek arányát a jelenlegi 24,7-ről 2006-ig 27 százalékra emelnék. Ennek előmozdítása érdekében Peter Struck védelmi miniszter a napokban jelentős leépítéseket és laktanyabezárásokat jelentett be.
Az Egyesült Államok és szövetségesei között a NATO létrejöttétől fogva mély szakadék tátong, ám ez az új típusú fenyegetések megjelenésével égető problémává vált. A tavalyi prágai csúcstalálkozónak is egyik kiemelt témája volt az olyan programok kialakítása, melyek középpontjában bizonyos képességek javítása áll, köztük elsősorban a szállítási kapacitások növelése és precíziós fegyverek alkalmazása terén.
A Prágában elfogadott ütemterv papíron egyelőre jól halad, de korai még messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi helyzetből - mondta lapunknak Gyarmati István. Az Euróatlanti Integráció és Demokrácia Központ elnöke szerint a programok tényleges megvalósítása már jóval költségesebb feladat lesz az európai államok részére, s a rossz gazdasági környezetben komoly akadályokba üközik az európai védelmi kiadások növelése.
