A cégek inkább elsimítják a vitát
Fogyasztói viták elsimítása gyorsan, per nélkül, a panaszos és a bepanaszolt cég kölcsönös megegyezésével? A procedúra ma sem mondható általánosnak, de kétségkívül egyre többen ismerik a fogyasztóvédelmi békéltető testületeket, melyeknek köszönhetően kevesebb vásárlói kifogásból lesz elhúzódó jogvita, illetve csökkenhet a jogos, ámde - a szolgáltatói, eladói elutasítás miatt - nemegyszer hiábavaló reklamációk száma.
A fogyasztói problémák, igények hatékony és egyszerű elsimítására, illetve érvényesítésére alakultak meg hét éve a fővárosi és a területi gazdasági kamarák mellett működő - a kamarai és a fogyasztói oldalt azonos taglétszámban képviselő - békéltető testületek. Hatáskörük nincs korlátozva, bármilyen fogyasztói szerződéssel kapcsolatos ügyben eljárhatnak.
A fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosításával nőtt a fórumok önállósága, az eljárás ingyenessé vált, szabályai egyszerűsödtek, betarthatóbbakká váltak. E sajátos permegelőző intézmények jelentősége - figyelemmel uniós tagságunkra, az áruk szabad áramlására, illetve a fogyasztóvédelem fontosságára - egyre nyilvánvalóbb. Az ingyenesség pedig várhatóan ugyancsak hozzájárul majd az ügyek számának további növekedéséhez. Merthogy évről évre többen élnek a békéltetés lehetőségével. Tavaly például kevés híján 1100 üggyel foglalkoztak az előző évben tárgyalt mintegy 650 esethez képest. A panaszok változatosak, de különösen a - pénzügyi, biztosítási, építőipari - szolgáltatások minőségét kifogásolták a testületek előtt. Csaknem ötszáz esetben került sor az eljárás megszüntetésére, gyakorta azért, mert a fogyasztó utóbb meggondolta magát és visszavonta a kérelmet, vagy megállapodott a bepanaszolt céggel az eljárás megszüntetésében. Az ügydöntő határozattal befejezett egy híján 600 kérelemből 330 alaposnak, majdnem 150 részben megalapozottnak bizonyult. Az eljárásba vont szervezetek az ügyek mintegy 60 százalékában működtek együtt a békéltető testületekkel a vita rendezésében. Figyelemre méltó, hogy elsősorban a nagyobb, ismertebb vállalkozások vesznek részt aktívan a békéltetésben. Nem véletlenül, hiszen ők rendszerint ismerik e procedúra előnyeit és kedvező hatásait.
Tény: napjainkban, ha nem is feltűnő lelkesedéssel, de némiképp nagyobb készséggel állnak a békéltető testületek elé az érintett gazdálkodó szervezetek, mint korábban. Ugyanis elég általános volt, s ma sem ritka, hogy a cégek - kellő szankció híján - semmibe veszik az eljárásokat. A fogyasztóvédelmi-jogi szakemberek tapasztalatai szerint a mostani biztató változás nem kizárólag a sérelmet szenvedett fogyasztó számára előnyös. Egy magára valamit is adó cég vezetői pontosan tudják: a kifogások merev elutasítása aligha erősíti jó hírüket, és egyáltalán nem növeli vevőkörüket.
Ám megtérülő befektetés, ha részt vállalnak a panaszok rendezésében, és elzárkózás vagy hosszadalmas pereskedés helyett a vita elsimítására törekednek. A sérelmet szenvedett fél kárpótlása, a cég megértő fellépése, hozzáállása is gyümölcsöző lehet, hiszen ekként akár hosszú távra is elnyerheti a fogyasztó bizalmát.
Elutasító magatartással akár vevők sokaságát veszítheti. A jogszabály ugyanis eddig csak lehetőségként írta elő, ma már kötelezővé teszi a fogyasztók széles körét érintő békéltető testületi határozatok, a cégek által be nem tartott ajánlások nyilvánosságra hozatalát. Tavaly a fogyasztóvédelmi felügyelőségek 67 esetben tették közzé kamarai újságokban, honlapokon, illetve a fogyasztóvédelmi folyóiratban a végre nem hajtott békéltető testületi ajánlásokat. A nyilvánosság pedig az egyik legjobb ösztönző és nagy fegyelmező erő a valóban sikerorientált cég számára.
