Távolabbi tervek tőkeinjekcióval
A Festékipari Kutató Kft. egyike azon kevés kutatóhelynek, amelyek átvészelték a privatizációt, s azóta dinamikusan fejlődnek. A Budalakk Festék- és Műgyantagyártó Vállalat első próbálkozásaként a központi kutatólaboratóriuma alakult át 1989-ben kft.-vé. Mivel nem akartak egyszemélyes társaságot - mondta Bognár János -, a többségi tulajdonos (80 százalék) állami vállalat mellett 36 fejlesztő is tulajdonos lett. Két évvel később ki is vásárolták, és száz százalékban magántulajdonba került a cég.
Kezdetben csak kutatás-fejlesztést, minősítővizsgálatokat, szakértői tevékenységet végeztek. Bár ma is ezekkel foglalkozik a kutatók fele, az árbevételnek már csak 25-30 százalékát adja. A többi a különelszámolással működő gyártóegységből származik.
A saját fejlesztések demonstrációjára, minták készítésére létrehozott üzem a kereskedelemben kevésbé elérhető, testreszabott termékeket gyárt. Az ügyvezető igazgató szerint ezzel versenyképesek a nagy gyártókkal. Szakértő-fejlesztő tevékenységük megbízói egyebek között az MVM, a Paksi Atomerőmű Rt., a területi áramszolgáltatók, a Magyarországon kivitelező külföldi cégek, a Mol, a hőerőművek, néhány közepes és sok kisvállalat.
Saját gyártmányaik értékesítéséhez olyan szegmenseket keresnek, ahova betörhetnek. Piacvezetők a nagy hőállóságú festékeikkel Magyarországon és Szlovákiában, a pöttyöslabda-festékkel itthon. Jó a helyezésük a vízzel hígítható bútoripari lakkok és a különleges hobbifestékek piacán.
Az értékesítést, marketinget és a teljes szervizt maga végző társaság üzletfilozófiájának helyességét bizonyítják adatai is. Jegyzett tőkéje az alakuláskori két és fél millió forintról 40,89 millióra nőtt. A nulláról indult cég vagyona jelenleg a 83 millió forintot meghaladja. Az éves árbevétel kezdetben 20-25 millió forint volt, az elmúlt három évre a 200 millió volt a jellemző, az idei tervben 240 millió forint szerepel. Eközben pedig a létszám az induláskori 36-ról 27 főre csökkent.
A dinamikusan fejlődő és hosszú távon piacképesnek ígérkező vállalkozásban a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi (KP) Rt. is fantáziát látott, és a közelmúltban 25 millió forintot fektetett be, aminek fejében öt évig tulajdont szerzett. Bognár János szerint ez nem okoz gondot a tulajdonosi gárdának. Elmondta, hogy a fejlesztések, a beruházások támogatására mindig adtak be pályázatokat, és többször is nyertek. Rövid lejáratú, költséges banki hitelekkel kénytelenek finanszírozni beruházási, bővítési terveiket. Ezeknél azonban előnyösebb a mostani tőkeinjekció.
Mivel a KP öt évre száll be, nem kell évente újra pályázni, elszámolni. Hosszú távon kaptak bizalmat, így távlatosan tudnak gondolkodni. A fontosabb fejlesztéseiknél a két-három év ugyanis rövid a megtérülésre. A prompt támogatások csak a lyukak betömésére elegendőek, ezért nehéz fejlődni. A befektetéssel járó negyedévi kontrolling pedig saját maguknak is hasznos - véli a társaság ügyvezetői posztját 1995 óta betöltő Bognár.
A kft.-ben alapítása óta résztulajdonos szakember jól ismeri a lehetőségeket: már vegyészhallgatóként az egykori Budalakk kutatólaboratóriumában volt termelési gyakorlaton. Ez annyira megtetszett neki, hogy a diploma megszerzése után, 1976-ban fejlesztőmérnökként ott kezdte pályafutását. Korábban a tudósi pálya vonzotta, ezért is választotta az ELTE TTK-t. A vegyészszakma iránti vonzalom kamaszkorából származik, az akkori kísérletező kémia sokkal romantikusabb volt a mainál - fogalmaz. Az iparban való elhelyezkedést a véletlenek sorozatának tartja, de hozzáteszi, hogy az ipari vállalatoknak fejlett kutatói hálózatuk volt, és őt a gyakorlati problémák is érdekelték. A számos hazai szakmai szövetség elnökségében helyet kapó szakember méltán büszke arra, hogy a közelmúltban megválasztották a szakma európai szövetségének elnökévé, ezt a posztot 2005-től tölti be.
Az ügyvezető igazgató szabadidejét családjával tölti, három gyereke van. Kenutúrára mennek, síelnek, utaznak, olvasnak, zenét hallgatnak, színházba járnak. Külön hobbija nincs - mondja -, általános értelmiségi életet él.
