A kicsik és közepesek is sikeresen pályázhatnak
Minden ország számára külön forrás áll rendelkezésre? Mi történik a kiaknázatlan keretekkel?
Minden csatlakozó állam számára külön pályázati források nyílnak meg - elemez Szaló Péter. - Hazánk szempontjából is igaz ez a megállapítás: mind a strukturális, mind a kohéziós alapok mértékét a csatlakozási megállapodásunk részeként, évekre lebontva határozták meg. A strukturális alapokhoz kötődik az úgynevezett N+2-es szabály, ami azt jelenti, hogy a tárgyévre biztosított összeget a következő két éven belül fel kell használni. A kohéziós alapoknál annyiban más a helyzet, hogy ott a programidőszak végéhez kötődik a plusz kétéves türelmi idő, vagyis mondjuk a 2004. évi forrásokat nem kötelező 2006 decemberéig elkölteni: azok felhasználására 2008. december 31-ig van lehetőség.
Vagyis nem kell attól tartani, hogy ezeket a forrásokat elveszíthetjük?
Elvileg bekövetkezhetne ez a helyzet, de egyrészt az NFH is mindent megtesz ennek ellenkezőjéért, másrészt a pályázatok iránt már most is megmutatkozó nagyfokú érdeklődés is garancia arra, hogy ez nem fordulhat elő. A pályázati források - különösen az önkormányzati és a nonprofit szféra vonatkozásában - rendkívül kedvezőek a korábbi támogatásokhoz képest. A vállalkozók, akiknek viszonylag egyszerűbb a célok megfogalmazása és a pályázatok megírása, szintén rendkívül versenyképesnek tartják ezeket a forrásokat. A benyújtott pályázatokban igényelt összeg az operatív programoknál átlagosan már meghaladta a 90 százalékot. Egyes - úgynevezett - ablakok esetében pedig már a 170 százalékot is elérte. Ez ugyan nem a legszerencsésebb a pályázóknak, de kifejezetten megkönnyíti a döntéshozók munkáját. A nagy projekteket - amilyen egy központi szennyvíztisztító, megyei hulladéklerakó, ivóvíz-minőségi program - tartalmazó kohéziós alapoknál pedig már a nyár közepén az összes projektet elküldtük jóváhagyásra az illetékes EU-bizottságnak. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy év végéig minden eddigi projektünket jóváhagyják. Sőt a rendelkezésre állónál mintegy 20 százalékkal nagyobb összegre küldtünk ki pályázatokat azért, hogy ha más új tagországok alulteljesítenek, mi esetleg többletforrásokhoz jussunk.
Ha valamelyik témában nem érkezik elegendő pályázat, újra meghirdetik azt?
Természetesen. A hazai költségvetési technikával ellentétben a közösségben a kötelezettségvállalást szabályozzák, miközben a kifizetést nem kötik konkrét szabályokhoz: arra a tárgyév plusz két éven belül bármikor lehetőség van. Mindenesetre úgy tűnik, hogy mi nem fogunk a projektek hiánya, illetve a rendszer nehézkessége, vagyis a rendkívül kifinomult bürokratikus eljárás miatt forrásokat veszíteni.
A többféle forrás közül főként melyekre érdemes koncentrálniuk a kis- és középvállalkozóknak?
A kkv-szektor számára a gazdasági tárca által működtetett gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) a legfontosabb. Ebben olyan ablakok is találhatók, amelyek kifejezetten a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kötődnek. Külön preferenciát élvez a közös beruházások megvalósítása, a kis- és középvállalkozások együttműködése, valamint nagyon sok olyan fejlesztési lehetőség, ami a műszaki technológiai háttér megújulását, a hatékony menedzsment kialakítását, a cég versenyképesebbé válását szolgálja.
Melyik az a minimális cégméret, amellyel még érdemes pályázni?
Nincs meghatározva minimális cégméret, hiszen a kis- és középvállalkozásoknál is felülről határoljuk be az egyes kategóriákat. Ugyanis minden nemzetgazdaságnak elemi érdeke a helyhez kötött termelőegységek fejlesztése. A kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiáját az uniós tagországokban is azért helyezik előtérbe, hogy a nemzetközi cégekkel szemben támogassák a hazai iparágak, cégek fejlődését. Ez utóbbiak ugyanis amellett, hogy jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban, a multik leányvállalataival ellentétben kevésbé mobilak, egyik napról a másikra nem költöznek át egy másik országba. Ami pedig a méretet illeti: minél kisebb egy társaság, annál nehezebben tud például információhoz jutni, marketingtevékenységet folytatni, kooperációkban részt venni. Ezért is indokolt az ilyen vállalkozások kiemelt támogatása.
Az idei évben még mekkora pályázati források állnak a kkv-szektor rendelkezésére, és mi várható 2005-re?
Még négy pályázatra lehet jelentkezni a kis- és középvállalkozások együttműködésének szervezésére, a menedzsment korszerűsítésére, tanácsadás igénybevételére és közös beruházások megvalósítására, de jövőre újra megnyílik a kisvállalkozások műszaki fejlesztési támogatása. Ezekre az ez évi döntésektől függően 6-8 milliárd áll majd rendelkezésre.
