Befejeződő átszervezések
Néhány hónapon belül lezárulnak a haderőreform keretében meghirdetett nagyobb strukturális átalakítások a honvédségnél. A nagyoroszi rakétaalakulat áttelepült Győrbe, megtörtént a Szentkirályszabadján állomásozó helikopterezők átköltöztetése Szolnokra, s megkezdték az áttelepülést a pécsi alakulat tagjai is Kaposvárra, Tatára, valamint Debrecenbe. A sorkatonák kiképzésére szolgáló szabadszállási, valamint a szombathelyi központ bezárt, s lényegében a taszári objektum sorsa is eldőlt azzal, hogy június végén az utolsó amerikai katona is elhagyta a légibázist. Emellett folyik az őrzés-védelem kiszervezése, s a logisztikát is központosítják.
Az alakulatszintű átszervezés befejezés előtt áll, amelynek eredményeképpen az eddiginél központosítottabb és speciálisabb képességű egységek jönnek létre - fejtette ki Matyuc Péter. A Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője elmondta: nagyobb strukturális átszervezéseket már nem terveznek a honvédségnél, ugyanakkor a tárcánál, valamint háttérintézményeinél további átszervezések, illetve összevonások várhatók. Ezzel párhuzamosan a harcoló alakulatoknál a futó beszerzési programok folytatódnak, s a következő években a katonák egyéni felszereléseit is megújítanák, továbbá a BTR-80-as csapatszállítókat is korszerűsítenék.
A leglátványosabb változás persze az lesz, hogy november 3-án az utolsó sorkatonák is leszerelnek. Ezzel a haderő működése teljesen önkéntes alapokra kerül, igaz, a HM-nek egyelőre a tervezettnél kevesebb szerződéses katonát sikerült felvenni a haderőhöz, miközben a tisztek száma még mindig magasabb az indokoltnál. Katonai szakértők szerint a szerződéses katonák jelenlegi 8 ezres száma elegendő az áttérés levezényléséhez és a honvédség működőképességének fenntartásához. Ezzel szemben egyelőre megoldhatatlannak bizonyult a tisztiállomány kérdése. A ténylegesen szükségesnél továbbra is több ezerrel magasabb a haderőben szolgáló tisztek száma, ugyanakkor az érintettek körében egy esetleges tömeges elbocsátás rendkívül súlyos egzisztenciális következményekkel járna, mivel a honvédségnél eltöltött több évtized alatt megszerzett speciális szaktudás a civil munkaerőpiacon többségük esetében valószínűleg használhatatlan lenne.
Ezzel együtt az önkéntes haderőre való áttérés befejezése eldöntött tény, s ezt a parlamenti pártok is támogatják, igaz, az továbbra is nyitott kérdés, hogy a sorkatonaság megszüntetését formailag miként rögzítsék. A pártok abban egyetértenek, hogy az alkotmányból töröljék az általános hadkötelezettségre vonatkozó részt, ám abban nézetkülönbség van, hogy szükséghelyzetben milyen feltételek mellett lehessen esetleg visszaállítani a sorkatonaságot. A kormánypártok a hadkötelezettséget csak az úgynevezett rendkívüli helyzet elrendelése esetén, kétharmados döntéssel tennék visszaállíthatóvá. A HM-ben az erre vonatkozó törvényjavaslatot el is készítették, ám a legnagyobb ellenzéki párt képviselői a mellett érvelnek, hogy a nagyobb rugalmasság érdekében a rendkívüli helyzet elrendelésétől függetlenül is egyszerű parlamenti döntéssel vissza lehessen állítani a hadkötelezettséget szükség esetén. Nincs egyetértés a hadkiegészítő parancsnokságok fenntartásának ügyében sem. A szerződéses állomány utánpótlásának biztosítása érdekében a HM ez év tavaszán kiépítette a regionális toborzóirodák hálózatát. A kormánypártok szerint emellett felesleges fenntartani a megyei hadkiegészítő parancsnokságokat, s a hadviselésre alkalmas személyek adatbázisának folyamatos újítását, míg az ellenzéki pártok ezt továbbra is szükségesnek tartják.
