Kulcsszerepben a külföldi tőkebefektetés
Erőteljes trend a külföldi működőtőke-áramlásban, hogy a hangsúly egyre inkább a szolgáltatási szektor felé tolódik el, ezen belül is fontos szerepet játszanak a legfejlettebb technikákat, technológiákat képviselő információs és távközlési technológiákra épülő (al)ágazatok. Ennek az erősödő szerepnek a folyományaként az infokommunikációs (ICT) alapú szolgáltatások mindinkább globalizálttá válnak - állapítja meg a többi között az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD) a közelmúltban közzétett, a működőtőke-mozgást (FDI) vizsgáló éves jelentése (World Investment Report, 2004). A fent vázolt trend kialakulásának sok oka van, közte az, hogy mind több országban liberalizálják és deregulálják a kulcsfontosságú szolgáltató iparokat, ami utat nyitott a korábban zömmel állami tulajdonban lévő iparágakba történő befektetéseknek. Ez a folyamat plasztikusan volt érzékelhető Közép- és Kelet-Európának különösképpen azon országaiban, amelyek a kilencvenes évek elejétől, azaz a rendszerváltás kezdetétől belefogtak az ilyen iparágak, ágazatok, vállalatok felszabadításába. Tegyük hozzá, az egyik legjobb példa erre egyébként éppen Magyarország.
Ha pedig a távközlést veszszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy a rendszerváltással párhuzamosan a világ egészében dinamikus növekedés és jelentős átstrukturálódás jellemezte az ágazat elmúlt húsz évét. Nagyon sok országban - így az Európai Unióhoz az idén májusban csatlakozott kelet-közép-európai államokban, köztük Magyarországon, továbbá a latin-amerikai és karibi térségben - liberalizálták a piacot, és "ráengedték" a külföldi befektetőket az ágazatra. Mi sem mutatja ezt a folyamatot jobban, mint a szikár számok: 1990 és 2002 között a (nemzetközi statisztikákban együtt szereplő) távközlési, szállítmányozási és tárolási ágazatba irányuló FDI tizenhatszorosára nőtt. Míg tizennégy évvel ezelőtt mintegy 29 milliárd dollárnyi működő tőke mozdult meg, addig tizenkét évvel később 476 milliárdra teszi ezt az összeget az UNCTAD. A fejlődő országokban és az átmeneti piacgazdaságokban a növekedés tizenegyszeres volt. S egy másik sokatmondó adat: a Világbank becslése szerint ez utóbbi két országcsoportban a távközlésben végrehajtott befektetések mintegy negyven százaléka a magánszférának köszönhető. Természetesen az elsődleges befektetési forma a privatizáció, az 1987 és 2002 között a telekommunikációba beáramlott működő tőke mintegy kétharmadát a magánosítás mozgatta meg. Nagy állami tulajdonú távközlési vállalatokat, azok egy részét adták ugyanis magánkézbe az említett periódusban. A zöldmezős beruházások a teljes távközlési befektetéseknek mintegy harmadát tették csak ki - ezek elsősorban a mobilpiac fejlesztését célozták. Az idő előrehaladtával s a technikai fejlődéssel párhuzamosan a zöldmezős (mobilpiaci) befektetések egyre fontosabb szerepet játszanak.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fent jelzett FDI-dinamika 1998-tól kezdődően megtorpanni látszik - ennek oka között az UNCTAD tanulmánya az árfolyamkockázat és a privatizáció lecsengése mellett a távközlési ágazatban világszerte végbement zavarokat jelöli meg.
Ugyanakkor vállalati oldalról vizsgálva a fent említett folyamatokat, az látható, hogy azok a távközlési cégek (zömmel természetesen fejlett nyugati világbeliek), amelyek jelentős összegeket fektettek be 1990-től kezdődően más országok távközlési ágazataiba, hihetetlenül gyors fejlődésen mentek keresztül. Míg 1992-ben csak kettő, 2002-ben már nyolc távközlési vállalat volt a világ száz legnagyobb transznacionális vállalatának rangsorában. Ez az expanzió nemegyszer azonban instabilitást is eredményezett: az érintettek ugyanis túlköltekeztek, amikor újabb és újabb technológiákba, illetve licencekbe invesztáltak. Az ilyen módon érintett vállalatok egy része kénytelen volt lassítani külpiaci terjeszkedését, esetenként kivonulni egy korábban "elfoglalt" piacról. Helyüket a fejlődő országok új "versenyzői" vették át. Ez a folyamat látható a harminc legnagyobb távközlési transznacionális vállalat listájának alakulásában is: habár még ma is látható az európai és USA-beli vállalatok dominanciája, ám már négy fejlődő országokbeli cég található ebben a csoportban (szingapúri, mexikói, dél-afrikai és malajziai). (NVZs)
