Önkéntes haderő kérdőjelekkel
Múlt héten kezdte meg a sorkötelezettség eltörléséhez kapcsolódó alkotmánymódosítás és honvédelmi törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés, amely az alaptörvényben is eltörölné az általános hadkötelezettséget. November 3-án az utolsó sorkatonák is leszerelnek a honvédségtől, s a parlamenti pártok között is egyetértés van a haderő önkéntes alapokra helyezésének támogatásában, illetve a hat hónapra rövidített sorkatonai szolgálat fenntartásának értelmetlenségében. Ennek ellenére kétséges, hogy valóban sor kerül-e az alkotmány módosítására, az egyes részletkérdésekben ugyanis egyelőre feloldhatatlannak tűnő véleménykülönbségek alakultak ki a parlamenti pártok között.
A parlament előtt lévő törvényjavaslat ugyanis arra is kitér, szükség esetén milyen feltételek mellett lehet ismét visszaállítani a hadkötelezettséget. A tervezet értelmében a sorkötelezettség visszaállításához az úgynevezett "megelőző védelmi helyzet" kihirdetése után, kétharmados parlamenti döntésre lenne szükség. Vári Gyula szocialista képviselő lapunk kérdésére elmondta: a "megelőző védelmi helyzet" veszély esetén egyfajta köztes lépcső lenne a békeidőben történő hatalomgyakorlás és a rendkívüli helyzet között. Ekkor az Országgyűlés döntésével és az ellenzék érdemi beleszólásával lehetne döntést hozni a sorkötelesség viszszaállításáról, amely megfelelő átláthatóságot és ellenőrzési lehetőséget biztosítana egy ilyen döntés esetén.
Ezzel szemben Simicskó István fideszes képviselő a mellett érvelt, hogy a legfontosabb szempont az, hogy vészhelyzetben valóban gyors döntést lehessen hozni, ezért a visszaállítás lehetőségét a kormány döntési jogkörébe kellene utalni. Emellett az ellenzéki politikus szerint indokolatlan a "megelőző védelmi helyzet" fogalmának bevezetése, mivel az alkotmány jelenleg is többféle minősített időszak bevezetését teszi lehetővé szükség esetén.
Az elmúlt hetekben lefolytatott egyeztetések eredményeképpen az álláspontok annyit közeledtek egymáshoz, hogy a kormánypártok elfogadnák, hogy a "megelőző védelmi helyzet" elrendelése esetén az Országgyűlés már egyszerű többséggel is dönthessen a sorkötelezettség visszaállításáról. A feles parlamenti többséggel meghozandó döntésbe a Fidesz is belemenne, ám a minősített időszak elrendelésének szükségessége körül továbbra is fennáll a véleménykülönbség.
A törvényjavaslat elutasítása esetén tehát formailag továbbra is érvényben maradna az általános hadkötelezettség, ám a folyamat abból a szempontból visszafordíthatatlan, hogy május óta szünetelnek a behívások, és az utolsó sorkatonák leszerelését követően a honvédelmi miniszter nullában is meghatározhatja a behívandók számát. Ugyanakkor a jogszabályi rendezetlenség mellett ebben az esetben arra sem lenne lehetőség, hogy a honvédség az immár tényleges funkció nélkül maradó hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét megszüntesse.
A sorkatonasággal egy időben, november elején a polgári szolgálat is megszűnik. Az Országgyűlés a polgári szolgálatról szóló törvény módosítását már megszavazta, amely a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert felhatalmazza arra, hogy elrendelhesse a polgári szolgálat teljesítésének szüneteltetését. Ennek értelmében a tervek szerint néhány héten belül az utolsó polgári szolgálatosok is befejezhetik szolgálatukat, igaz, a végleges jogszabályi rendezést itt is az alkotmányos hadkötelezettség eltörlése jelentené. Mindenesetre a törvénymódosítás mellett szólt, hogy jelenleg is több mint 4700-an töltik tizenegy hónapos szolgálatukat, s emellett további kétezren kértek halasztást vagy szakították félbe szolgálatukat - közölték kérdésünkre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban.
A polgári szolgálat lehetőségét a rendszerváltással egy időben vezették be annak érdekében, hogy azok is eleget tudjanak tenni honvédelmi kötelezettségeiknek, akik lelkiismereti okokból utasítják el a sorkatonai szolgálatot. Az azóta eltelt közel másfél évtizedben összesen 47 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, s teljesítettek - a munkaügyi szervek szervezésével - polgári szolgálatot különböző, nem nyereségorientált szervezeteknél, legtöbben az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra területén.
