körkérdés - Hogyan segíthető a civil munkaerőpiacra kerülők elhelyezkedése?

Erdélyi Lajos \ A Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai főosztályának vezetője

"Évek óta különböző programokat folytatunk annak érdekében, hogy segítsük a honvédségtől távozók elhelyezkedését, amelyek kapcsán a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, valamint a Felnőttképzési Intézettel is együttműködünk. Ennek részeként a távozóknak tanácsadással és képzési lehetőségekkel tudunk segíteni, amelyre - a társszervekkel együtt - az idén 160 millió forintot fordítunk. A leszerelők mellett a honvédségnél szolgálóknak is lehetővé tesszük, hogy különböző képzésekben vegyenek részt preventív jelleggel. További új feladatot jelent az önkéntes haderőre való áttérés, fel kell ugyanis készülni arra, hogy a szerződéses állomány folyamatos frissítése miatt a későbbiekben itt is jelentős lesz a leszerelők száma. A tapasztalataink egyébként azt mutatják, hogy a diplomások, az idegen nyelvet tudók, valamint a szakmunkás végzettségűek többnyire könynyebben elhelyezkednek, s legtöbben a diploma vagy a meg-felelő szakismeret nélküliek közül fordulnak hozzánk segítségért."

Lukács Zsolt \ A Partner Telkes Tanácsadó Rt. vezetője

"A munkaerőpiac rendkívül pragmatikus, így alapvetően a szakképzettség dönti el, ki hol tud elhelyezkedni. A honvédségtől leszerelők esetén figyelembe kell venni, hogy sokszor nincs szakképesítésük, vagy a munkaerőpiacon csak nehezen hasznosítható speciális szakismeretük van. Emellett, miközben a fiatalok átlagosan 25 évesen kezdenek el dolgozni, a honvédségtől távozók sok esetben 35-40 évesen jelennek meg először a civil munkaerőpiacon. Mindezek együtt komoly hátrányt eredményeznek, ráadásul a cégeknél egyfajta bizalmatlanság is felmerülhet a honvédségtől érkezőkkel szemben. Legjobb eséllyel azok számíthatnak az elvárásaiknak megfelelő munkahelyre, akik valamelyik, az üzleti életben használt idegen nyelven beszélnek, a civil életben is hasznosítható végzettségük van, például mérnökök, továbbá elég rugalmasnak bizonyulnak a megváltozott feltételek mellett is. A többieknek a munkaügyi hivatalok által is szervezett képzési programok jelenthetnek segítséget, ám esetükben jóval nehézkesebb lehet az elhelyezkedés."

Tokár Péter \ A TESK Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

"A honvédség szervezetének racionalizálása leginkább az adminisztratív állományban dolgozókat, vezetőket érintheti, ahol nagy számban lehetnek olyan ötven év feletti dolgozók, akiknek csak katonai végzettségük van, és nincs tapasztalatuk a versenyszférában. Helyzetüket nehezíti, hogy sokuknak nincs a civil életben hasznosítható szakmai végzettsége, és az üzleti életben használható nyelveket sem beszélnek. Kedvezőbb helyzetben vannak azok a fiatalabb honvédségi alkalmazottak (elsősorban tisztek), akiknek civil végzettségük is van és nyelveket is beszélnek. Esetükben tulajdonképpen csak fel kell eleveníteni az egyszer már megszerzett tudást. A szakmai tapasztalat hiánya itt is nehézséget jelent, ám ez a csoport még így jóval kedvezőbb helyzetben van az idősebb korosztálynál. Az utóbbiak esetén mindenképpen szükség van különböző képzési programok elindítására, mert segítség nélkül legfeljebb azok reménykedhetnek gyors elhelyezkedésben, akiknek jó informális kapcsolataik vannak a civil cégek világában is."

Szatmáriné dr. Balogh Mária \ A Convictus-Consult Szervezetfejlesztő és Vezetési Tanácsadó Kft. igazgatója

"A civil életbe visszatérők előtt a legnagyobb kihívás a munkaerőpiaccal mint piaccal való megbarátkozás, amely mellett a munkahelyi szervezeti kultúrák is jelentősen különbözhetnek a katonaságnál tapasztaltaktól. A többség minden bizonnyal rákényszerül arra, hogy felnőtt fejjel váltson szakmát, igaz, a katonaságnál elsajátított készségek egy részére - például a műszaki-technikai tudásra - jól lehet alapozni a továbbképzések során. Ennek megfelelően a szakmai ismereteket készségszinten alkalmazni tudó közép- és technikusi műszaki képzettségűeknek, illetve mérnököknek a legjobbak az elhelyezkedési lehetőségei. A civil munkaerőpiacra kerülők elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében elengedhetetlen a korábbi egyéni tapasztalatok és készségek felmérése, ezt követően lehet eldönteni, hogy milyen tanácsadás, vagy képzések lehet a leghatékonyabb. A képzéseknél a legfontosabb, hogy többféle, valódi szakmát adó programok induljanak, a munkahelykeresést pedig az egyéni álláskeresés támogatásával és regionális állásbörzékkel lehet segíteni."