Európa kulturális fővárosa: fantáziadús pályázatok

Az Európa kulturális fővárosa címre pályázott 11 magyar város közül két fordulóból álló elbírálás után, a részletes szakmai tervek ismeretében választja ki a kormány, hogy 2010-ben egy német város mellett melyik magyar település nyeri el a címet (az új, rotációs elv szerint 2009-től minden esztendőben egy régi és egy új tagállam városa együtt lesz majd Európa kulturális fővárosa). Németországban 17 város pályázott, hazánkból pedig 11 önkormányzat állított össze átfogó koncepciót (lásd keretes írásunkat). Mesterházy Balázs miniszteri biztos szerint fantáziadús, ötletesen tálalt, színvonalas csomagokat nyújtottak be az önkormányzatok.

Február végéig héttagú zsűri dönt arról, mely városok juthatnak be a második fordulóba. A továbbjutó pályázati csomagokat tíztagú nemzetközi zsűri hasonlítja össze, és várhatóan szeptemberben tesz javaslatot a kormánynak. A végső szót a kulturális miniszter mondja ki, aki több várost is ajánlhat majd az EU figyelmébe. Számítani lehet arra, hogy Németország 2-3 várost terjeszt fel a címre. Az viszont, hogy ki nyer vele, nem kétséges, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a címnek és az ezzel járó programsorozatnak nemcsak a kulturális és társadalmi hozadéka jelentős, hanem a kiemelkedően sok beruházás miatt a gazdasági is (VG, 2004. okt. 22.).

Brüsszelben az Európai Bizottság és a parlament után a tanács adja áldását a döntésre. Jan Figel, az Európai Unió kulturális biztosa nemrég azt erősítette meg, hogy a történelmi múltra és a pezsgő kulturális életre alapozó értékes pályázatokat várják Magyarországtól, s az adott városoknak a régióban is fontos szerepet kell betölteniük. A siker érdekében azt kell tudomásul venni, hogy nem 12 hónaposra bővített fesztivált kell lebonyolítani. Ennél jóval fontosabb, hogy a város lakossága együtt tudjon élni az eseménnyel, mi több: aktívan vegyen részt benne.