Szelíd idegeneket keres

Minden kutató számára a legutolsó felfedezése a legkedvesebb - mondja Horváth András csillagász, a planetárium igazgatója. Az első európai Mars-szonda egy éve kering a vörös bolygó körül, és mérései igazolták a magyar tudós és társai által felállított marsi élet elmélet vízzel kapcsolatos feltételezését. E szerint a bolygó déli sarkán valódi vízjég található, amiben kialakulhat(ott) az élet mikroorganizmusok formájában. Emellett egy egészen friss publikációval készül a hétfős csapat, ennek anyagát épp most küldték ki Houstonba, ahol márciusban lesz az év egyik legnagyobb planetológiai konferenciája. Lényege, hogy a Mars sarkvidékén szerintük sötét dűnefoltokból kiinduló aktív vízszivárgás van, úgy vélik, hogy itt időnkénti élettevékenységet folytatnak a felszíni mikroorganizmusok.

Horváth András egyébként reméli, hogy vannak a Földön kívül más naprendszerekben olyan bolygók, amelyeken megtalálhatók az életfeltételek. Az egyik alapprobléma ma az, hogy nem tudják a kutatók, vajon meddig marad meg az élet a technikai civilizáció elérése után, hiszen ezt követően már csak életmaradványok után lehet kutatni, mint a mi Naprendszerünk életre alkalmas három helyszínén: a Szaturnusz Titán holdján, a Jupiter Európa holdján és a Marson. Az emberiség a kommunikáció érthetősége miatt hasonló fejlettségű civilizációt keres, és fontos a közelség is. Ha 100 fényévre vannak tőlünk, akkor csak 100 év múlva ér el hozzájuk, s újabb évszázad után vissza az információ, ha egyáltalán válaszolnak az földi adatokra. Egy sikeres kapcsolatfelvétel után a magyar csillagász megkérdezné tőlük, hogy miként léphetünk túl civilizációnk jelenlegi fokán, sőt azt is, hogy szerintük mi az élet értelme.

A hazai űrkutatást világszínvonalúnak tartja, a legfontosabb programokban mind részt veszünk. Mars-csapatuk az Európai Űrügynökségnél (ESA) sikeresen pályázott, amelyet a magyar ESA társult tagsági befizetésből, közvetetten az informatikai tárca és a Magyar Űrkutatási Iroda támogat, még ha nem is "csillagászati" összegekkel. Szintén földi problémákkal néz szembe az évi 80 millió forintból gazdálkodó planetárium, amelynek 1977-es indulásakor 40, míg ma 4 százalék az állami támogatása. Az ismeretterjesztést azonban változatlanul egyik legfontosabb feladatának tartja a tudós, szerinte sajnos ma az emberek fogékonyak az "elraboltak az ufók" típusú történetekre. Az ismeretátadással szűk családi körben is próbálkozott, de 19 és 12 éves lányunokáinál nem járt sikerrel, talán fiús szakma, mondja erre. Hétéves fiúunokája azonban érdeklődik a technika iránt, igaz, egyelőre az autók foglalkoztatják, pedig már nála is próbálkozott a csillagképekkel a nagyapa, aki, ha lenne szabad ideje, festegetne, és vörösrézből gyűrűket, kancsókat "kalapálna". Horváth András a legszívesebben mégis a földönkívüliekkel találkozna, mint elmondta: nagyon reméli, hogy nem olyan agresszívek, mint az ember, aki először lő, s csak azután kérdez.