Magyar növénynemesítési siker
Azokat a növényeket, amelyeknek már engedélyezték a kereskedelmi célú termesztését és világszerte több mint 81 millió hektáron termesztettek a múlt évben, a legszigorúbb élelmiszer- és takarmányvizsgálati kísérleteknek vetették alá. Ellentétben például azokkal, amelyeket a hagyományos vagy netán "bio"-módszerekkel állítanak elő - mondta a Világgazdaságnak Balázs Ervin kutatóprofesszor, akadémikus. A szakértők szerint az Európai Unióban, így Magyarországon is a génmódosítás elsősorban közéleti és politikai kérdéssé vált, a tudományos érvekről egyre kevesebbet hallani.
Az EU más tagállamaihoz hasonlóan nálunk sem engedélyezték a kereskedelmi célú termesztését a hazai fejlesztésű, precíziós növénynemesítéssel előállított növényeknek. Ennek ellenére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram finanszírozásával elsősorban a két nagy kutatóközpontban eredményes tudományos munka folyik. A gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban és a szegedi Biológiai Központban növénynemesítők közreműködésével régóta folynak géntechnológiai módosítással járó kutatások haszonnövényekkel. Gödöllőn sikeresen állítottak elő szárazságtűrő burgonyát, érésszabályozott (késleltetett érésű, és ezért jobban szállítható, hosszabb ideig fogyasztható) paradicsomot, valamint a vírusbetegségnek ellenálló dohányt, paprikát és burgonyát. Ez utóbbi esetben a keszthelyi Georgikon Kar Burgonyanemesítő Intézetével közösen sikerült több olyan régi és a vírusos leromlásnak köszönhetően a termesztésből kiszorult magyar fajtát ellenállóvá tenni a vírusbetegségnek, amely lehetővé teszi, hogy ezek a burgonyafajták ismét köztermesztésbe kerülhessenek. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Intézetében fehérjeösszetételben az eddig termesztetteknél jobb minőségű búzát kísérleteztek ki, ausztrál és angol együttműködés keretében. Emellett kísérletek folynak Gödöllőn több partnerintézet közreműködésével a szürkerothadásnak ellenálló málna és szedermálna előállítására, valamint a szilvahimlő vírusának ellenálló csonthéjas növények kifejlesztésére is.
Balázs Ervin a kutatási eredmények ismeretében úgy véli, ha az EU ambiciózus célként azt tűzte ki, hogy gazdasági nagyhatalommá válik, akkor fel kell adnia a génmódosítás elleni politikáját. Szerinte ez súlyos gazdasági veszteségeket okoz, nem beszélve a környezet- és egészségvédelmi kérdésekről, hiszen a rovar-vagy a vírusellenálló növények termesztése jelentős mértékben csökkentené a vegyi permetezőszerek felhasználását. A profeszszor pesszimista a gm-növények európai elterjedésével kapcsolatosan, véleménye szerint a döntéshozók egész Európában a hangos és általában demagóg "antiglobalista" kampányokkal nem mernek szembeszállni. Természetesen a gm, mint minden növénynemesítés, jelentős gazdasági hasznot hoz az előállítónak is. Azon nemesítők, akik nem alkalmazzák ezeket az új, precíziós eljárásokat, ellenzik az új technológiát és a hagyományos nemesítés mellett törnek lándzsát. Anyagi érdekeltségük miatt vállalják a szakmailag, tudományosan nem megalapozott kérdések felvetését, sokszor megtévesztve a tájékozatlan közvéleményt - állítja a kutató.
