Autóipari tudásközpont épül
Saját kutatóbázisok felállítása helyett szolgáltatásként rendelhetik majd meg a hazai járműipari cégek a versenyképességük javításához szükséges kutatás-fejlesztési feladatok elvégzését az elektronikus jármű- és járműipari tudásközponttól (EJJT), amely január 1-jén kezdte meg tevékenységét a hazai vállalkozások segítése érdekében. A központ létrehozását az iparágban tevékenykedő cégek, valamint a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem szakértői kezdeményezték, akik az NKTH által meghirdetett és az innovációs alapból finanszírozott regionális egyetemi tudásközpontok létesítésére kiírt pályázaton összesen 1,5 milliárd forint támogatást nyertek a tudásközpont létesítésére és egy négyéves program lefolytatására.
Az alapötletet az adta, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben rengeteg tudás halmozódott fel, ám ennek csak nagyon kis része hasznosul a gyakorlatban, miközben a gazdaság szereplőinek éppen a fejlesztési tevékenység gyengesége okoz problémákat - fejtette ki Palkovics László professzor, a tudásközpont helyettes szakmai vezetője. Magyarországon az ipar alapvetően beszállítói jellegű, amelynek legszélesebb bázisát olyan kis- és középvállalkozások adják, amelyeknek többnyire nincs pénzük arra, hogy saját k+f bázist alakítsanak ki. Márpedig ez magában hordozza annak a veszélyét, hogy a költségek növekedése esetén a cégek inkább áttelepítik tevékenységüket más, olcsóbb térségbeli országba. Ezzel párhuzamosan a multinacionális társaságok is egyre inkább arra törekednek, hogy k+f tevékenységüket kiszervezzék a vállalatuk kapuján kívülre. A multiknál megjelenő fejlesztési eredmények 40 százaléka már ma is beszállítóiknak köszönhető, s ez az arány a következő években 60 százalékra emelkedhet. A hazai kkv-k fejlesztési tevékenységének megerősítése tehát elsőrendű érdek, ezért a tudásközpont felállításával a cél az, hogy az egyetemeken meglévő tudást a cégek számára hozzáférhető és hasznosítható termékké alakítsák át egyfajta inkubációs tevékenység keretében - tette hozzá Palkovics László.
Első lépésként a tudásközpont és a műszaki egyetem szakértői összesen húsz fejlesztési projektet hajtanak végre, amelyet egy 40-50 fős szakembergárdával végeznek majd el. A fejlesztési programokat a központ felállítását szorgalmazó cégek, egyebek között a ThyssenKrupp Nothelfer Kft., a Knorr Bremse Fékrendszerek Kft., az Informin.hu Kft., az Inventure Kft., valamint a TÜV Nord Kft. közreműködésével valósítják meg. A projekteket gyakorlatilag teljesen előkészítették, a tényleges munka finanszírozása pedig részben az elnyert pályázati pénzből történik. Ugyanakkor a későbbiekben az EJJT-nek, valamint a tudásközpontot megkereső cégeknek maguknak kell biztosítani minden szükséges forrást, azaz a négyéves átmeneti időszakot követően a központnak teljesen saját lábra kell majd állnia. Az EJJT szervezetileg is teljesen önálló lesz, s a műszaki egyetemen belüli tudás-, illetve fejlesztési munka megvásárlását, valamint az ennek eredményeképpen elkészülő termék értékesítését egy gazdasági társaság végzi mad, amelyet kifejezetten erre a célra hoznak létre.
