A budapesti követendő példa
A tekintélyes kanadai lap, a Le Devoir a megnyitót követő hét végi számában Christophe Huss terjedelmes képes beszámolója már a címoldalon jelzi, amit a szerző a belső oldalon ír: a budapesti Művészetek Palotája követendő példa, igazi minta lehet Montreal számára is. A szerző szerint a másfél évszázad óta a térségben példátlan beruházás a PPP-konstrukciónak köszönhetően jöhetett létre. Huss hozzáteszi: a Nemzeti Hangversenyteremben már csaknem a legmeszszebbre jutottak az akusztikai beállítások komplexitása terén.
A bécsi Die Presse cikke már a címben is dicsér: "Pompás ház, gazdag programlehetőségekkel." Daniel Tomasovszky méltatja a Művészetek Palotája belső tereit, majd idézi Lady Valerie Solti, Sir Solti György özvegye nyilatkozatát: "A férjem nagyon boldog lett volna, ha ebben a pompás épületben vezényelhet." A lap idézi Kiss Imre vezérigazgatót: "Az egész finanszírozása magántőke bevonásával, a magyar nagybefektető, Demján Sándor és a kanadai-magyar Peter Munk befektető közreműködésével történt."
Andrew Princz a The Wall Street Journal hasábjain fejti ki, mennyire kiegyensúlyozott a ház szép belső tereivel a gondosan tervezett funkcionalitás. Megszólaltatja a Nemzeti Hangversenyterem világhírű akusztikai tervezőjét, Russel Johnsont is, aki ezt mondja: "Nem lennék meglepődve, ha három év múlva Európa muzsikusai? ezt a budapesti termet tartanák Európa legjobb koncerttermének."
