Együtt az ipari parkban
Egészen a közelmúltig elsősorban a nagyobb vállalkozások települtek be az ipari parkokba, ám az inkubátort kinövő kis- és közepes vállalkozások egyre szívesebben választják végső telephelyül az ország százhatvanöt ipari parkjának valamelyikét.
Ipari park, tudáspark, inkubátorház, innovációs központ, vállalkozók háza - a köznyelvben gyakran szinonimaként használjuk ezeket a fogalmakat, holott mást takarnak. Vagy mégsem? Hiszen egyre többen ismerik fel, hogy a korszerű ipari park messze nemcsak közös infrastruktúra egy - valóságos vagy csak a térképen létező - kerítésen belül, hanem ideális működési tér, együttműködési lehetőség az innovatív vállalkozásoknak.
A kifejezetten kisvállalkozásoknak szóló magyarországi inkubátorházak kezdeményezése nyugati példákat követett. Az intézmények általában a helyi önkormányzatok és a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok segítségével jöttek létre, ahol az önkormányzatok leggyakrabban ingatlannal járultak hozzá a működéshez. Az első ilyen intézményeket 1991- 1993-ban adták át, mára közel negyven működik hazánkban. A legnagyobb és legjelentősebb - a teljesség igénye nélkül - a székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány, a nyíregyházi Primom Vállalkozói Inkubátorház, a győri Innonet Kht., a kaposvári Somogy-Flandria Inkubátorház és a szolnoki inkubátorház.
Egészen a közelmúltig elsősorban a nagyobb vállalkozások települtek be az ipari parkokba, ám az inkubátort kinövő kis- és közepes vállalkozások egyre szívesebben választják végső telephelyül az ország százhatvanöt ipari parkjának valamelyikét. Ha itt nem is ingyenes a bérlet, a közös szolgáltatások előnyét továbbra is élvezhetik. Így az ipari parkban jelenleg működő 2700 vállalkozás állítja elő a nemzeti jövedelem 17, az ipari termelés 25, az export 33 százalékát.
Ezen cégek termelékenysége 15 százalékra megközelíti a csatlakozás előtti Európai Unió átlagát, miközben az országos adat 50 százalékos lemaradás.
Az ipari parkok hatékonysága tehát kétségtelen. Emlékezte-
tőül: a gazdasági minisztérium jogelődje 1997-ben hirdette meg az ipari park cím elnyerésére a különböző állami támogatásokkal is együtt járó pályázatot. Majd tavaly hárman, Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkja a magasabb működési szint megvalósításáért megkapták az Integrátor ipari park címet. Ezek közül elsősorban a budaörsi vállalkozás az, amely mikro- és kisvállalkozások számára biztosítja a kor színvonalán a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket, és egy olyan mintát valósít meg, amelyet a 2004 júliusában alakult Ipari Fejlesztési Parkok Tanácsa - tagjai az ipari parkok és a kormány képviselői - mint fejlesztési irányt fogalmaztak meg.
A tanács második, február végén tartott ülésén az is felvetődött, hogy vezessék be a kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park címet, amelynek részleteit a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében sorra kerülő következő ülésükön, áprilisban Sátoraljaújhelyen vitatnak meg. A kistérségi fejlesztési elképzelések és az ipari parki program összekapcsolásától mind a kistérségek, mind az ipari parkok eredményes fejlődését várják a szakemberek. Ehhez azonban - teszik hozzá mások - a kormányzati szerepvállalás nélkülözhetetlen. A tanács mindenesetre azt szeretné, ha az ipari parkok kiemelt fejlesztése szerepelne a most készülő és az uniós támogatásokat 2007-től 2013-ig meghatározó második Nemzeti fejlesztési tervben is. Kóka János gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának ülésén kijelentette, hogy segíteni kell az ipari parkok és az egyetemek együttműködését is, amely a felsőoktatási intézmények szerepét erősítené. Alighanem ennek jegyében adták át márciusban Debrecenben az ország első tudományos ipari parkja beruházásának első ütemét. (EE)
