Közintézmények és vállalkozások finanszírozása
Önkormányzati intézmény alatt értjük valamely helyhatóság tulajdonában lévő egészségügyi intézményt, amikor közvetlenül az intézménnyel köt szerződést az OEP. Az önkormányzati szerződést a vele kötött megállapodásként értelmezzük, amikor tehát nem a helyhatóság intézményével kötünk szerződést, hanem magával az önkormányzattal. Állami intézmény alatt az állam mint központi kormányzat által tulajdonolt intézményt értjük (pl. országos intézetek, egyetemek stb.). Profitérdekelt (forprofit) vállalkozásként tekintjük a különböző gazdasági társaságként működő szervezeteket (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság). Nonprofit intézményként kezeltük a nem profitérdekelt formában működő szervezeteket (pl. alapítványok, egyházak).
A különböző tulajdoni formában működő egészségügyi szolgáltatók részesedését az OEP gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásából az 1. ábra mutatja. Látható, hogy a vállalkozások és nonprofit szervezetek térnyerése volt megfigyelhető a vizsgált időszakban.
A 2. ábra mutatja a profitérdekelt vállalkozások és nonprofit szektor százalékos részesedését az OEP gyógyító-megelőző ellátási kiadásokból 1995-2004 között. Míg 1995-ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott közpénzekből csupán 12,5 milliárd forint, vagyis a finanszírozás mintegy 6,9 százaléka, addig a többéves dinamikus emelkedést követően 2004-ben már 100,6 milliárd forint, vagyis a finanszírozás hozzávetőlegesen 15,7 százaléka jutott a magántulajdonban lévő vállalkozásoknak. Vagyis e vállalkozások már jelenleg is igen nagy arányban részesednek az OEP-finanszírozásból. Ugyanezen időszak alatt a nonprofit szervezetek 1,04 százalékról (1995) 3,23 százalékra (2004) növelték részesedésüket az OEP gyógyító-megelőző finanszírozásából.
Amennyiben a vállalkozások részesedését az egyes OEP-kasszák szerinti bontásban vizsgáljuk, jól azonosíthatók azok a területek, ahol a magántőke már megjelent. A 3. ábra jelzi a profitérdekelt vállalkozások százalékos részesedését az OEP gyógyító-megelőző ellátási kasszáiból (1995-2004). Így jelentős a magánvállalkozások részesedése a háziorvosi ellátás, a fogászat, a CT/MR diagnosztika, a művesekezelések, az otthoni ápolás területén. Érdekes a járóbeteg-szakellátás helyzete, ahol a magánvállalkozók részesedése az OEP-finanszírozásból ugyan csak 6,1 százalék, azonban a szerződésállományból már 28,98 százalékkal részesednek.
A fenti számok kapcsán két mögöttes tényezőre feltétlenül fel kell hívni a figyelmet.
A statisztikai adatok ezen bontása nem tesz különbséget a kényszervállalkozóként működő védőnő, a háziorvosi praxis vállalkozási formában történő működtetése és a multinacionális vállalatok formájában működő szolgáltatók között. Vagyis az egészségügyi privatizáció egy igen heterogén gyűjtőfogalom, és talán a legtöbb esetben szerencsésebb lenne vállalkozásba adásról vagy funkcionális privatizációról beszélni a klasszikus, a tulajdonosváltással egybekötött privatizáció helyett.
A másik hangsúlyozandó kérdés az, hogy az OEP-szerződések csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen az OEP-statisztika csak akkor tekinti magánvállalkozónak az egészségügyi szolgáltatót, ha annak közvetlen OEP-szerződése van. Amennyiben azonban a kórház egyes résztevékenységeket (pl. ügyelet, labor, diagnosztika stb.) kiad alvállalkozók számára, akkor az az OEP-statisztikákban meg sem jelenik. Ezen utóbbira, vagyis az alvállalkozói jelenlét mértékére OEP-adatot nem tudunk prezentálni.
A fentiek figyelembevételével tehát elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben egyre nagyobb teret nyertek Magyarországon az OEP gyógyító-megelőző ellátásai finanszírozásából a vállalkozások és a nonprofit szervezetek. Ezen folyamat pedig teljesen független volt attól, hogy az egészségpolitika éppen a vállalkozási működést ("privatizáció"), vagy a közhasznú ("állami") működést preferálta. Érdekes egészségpolitikai paradoxon, hogy míg a 2002 előtti kormányzat elvben a közhasznú működést hirdette, addig a gyakorlatban jelentős mértékben emelkedett a vállalkozások részesedése az OEP-finanszírozásból. Amikor azonban a 2002 utáni kormányzat(ok) elvben a privatizáció mellett foglaltak állást, akkor a gyakorlatban a vállalkozások részesedése (2. ábra) a 2002. és 2003. évi 15,95 százalékos stagnálást követően 2004-ben 15,69 százalékra enyhén csökkent.
