Mennyire szolgálja az egészségügy az egészséget?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítása alapján az egészségügy csak 11 százalékban felelős a lakosság egészségi állapotáért, az igazán meghatározó az életmód és a környezeti hatások. Az adatot sokan támadják, valószínű, hogy az arány Magyarországon is közelebb van a 20 százalékhoz, de ez nem változtat azon, hogy a lakosság (nem az egyén) szintjén valóban az egészségügyön kívüli okok a meghatározók. Az egészség meghatározói közül a legfontosabb az életmód, illetve az életmódot elsődlegesen befolyásoló tényezők szerepe. Az életmódban pedig az egyik legfontosabb tényező az ország gazdasági fejlettsége, amelyet a GDP/capitával mérnek. A szegénység és a betegség közötti összefüggés jól kimutatható. Mint a második ábrán látható, Magyarországon a WHO adatbázisa alapján rosszabb a lakosság egészségi állapota, mint amely a gazdaság teljesítménye alapján elvárható lenne.
A gazdaság által meghatározott életkilátást jelentősen befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke. Az emberek egészségének alakulásában fontos szerepe van az életmódnak, amelynek az egyénen kívüli komponensei is vannak: szociális környezet, környezeti káros hatások, élelmiszer-biztonság. Meghatározó a társadalmi minták által befolyásolt életvitel: táplálkozási szokások, testmozgás, káros szenvedélyek. Az utóbbi évek kutatásai azt is bizonyították, hogy az objektív, mérhető feltételek mellett komoly szerepe van az egyének problémakezelő képességének, informáltságának is.
Ha a címben feltett kérdésre válaszolni akarunk, tisztázni kell, hogy mit értünk egészségügyi intézményrendszer alatt. Ha kizárólag az egészségügyi ellátórendszert értjük, a WHO értelmezésének megfelelően az egészségügy szerepe valóban csak másodlagos a lakosság egészségi állapotában. Ha az egészségügy intézményrendszerébe beleértjük az egészségpolitikát és a közegészségügyi, járványügyi rendszert, akkor a szaktárca befolyása már sokkal nagyobb. A korszerű egészségpolitika nem reked meg az egészségügy-politika szintjén, hanem a kormányzati munka koordinálásával igyekszik az egészség feltételeit széleskörűen biztosítani. Magyarországon kifejezetten jó a járványügyi helyzet, és ebben - a tbc kismértékű növekedésén kívül - a rendszerváltozás sem hozott érdemi változást.
A tárca egységben kezeli az egészség feltételeinek biztosítását és a betegségek kezelésének kérdését. A megelőzés fontosságát mindenki elismerte, de ez az első kormány, amelyik nemcsak beszél a komplex egészségügyi programok szükségességéről, hanem felvállalva az elődök tevékenységét is, kormányzati ciklusokon átívelő programokat valósít meg. Az Egészségünkre népegészségügyi program a kiemelt betegségterheket jelentő problémákra koncentrál, egységben kezeli a megelőzés és a gyógyítás feltételeit.
A népegészségügy program - amely a legnagyobb betegségterheket jelentő népbetegségek visszaszorítására koncentrál - lényege, hogy közelebb vigyük az egészséget az emberekhez. Ezért a program elsődleges célcsoportja a család és ezen belül is a nők. A bevezetett szűrővizsgálatok (emlő-, méhnyakrákszűrés) évente mintegy 800 nő életének megmentését jelenti. Kiterjesztjük az újszülöttkori szűrővizsgálatokat, 2005-ben az eddigi négyről 26-ra nő a szűrt rendellenességek száma.
A tüdőrák korai felismerése érdekében megkezdjük a tüdőgondozói hálózat átalakítását, és még az idén a prosztatarák szűrését, s folytatjuk a vastagbélrák-szűrési program kiterjesztését. Ez évente mintegy 500 férfi életének megmentését jelentheti. Az idén megkezdjük a szájüregi daganatok szűrését is.
A komplex program kiemelt eleme 2005-ben a dohányzás elleni küzdelem. Meg kívánjuk akadályozni, hogy évente közel harmincezer magyar ember haljon meg a dohányzás okozta betegségekben, ezért meghirdetjük a nulla tolerancia programot. Ennek keretében a közoktatási és az egészségügyi intézményekben, valamint a sportrendezvényeken 2005. augusztus 1-jétől megtiltjuk a dohányáru reklámozását is. A kormány tovább küzd a kábítószer-fogyasztás ellen, s folytatódik a parlagfű elleni mozgalom is.
A kormány felelősséget érez az egészség feltételeinek a biztosításáért. Ahhoz, hogy valóban javuljanak az egészségi állapot mutatói, arra van szükség, hogy minden szereplő akarja, azaz a közgondolkodás átalakulása nélkül a program csak félsiker lehet. A teljes siker záloga, hogy az egészség visszakapja értékét, és az egyének ne alanyai, hanem aktív részesei legyenek a programnak. Ugyanígy fontosnak tartom az egészségipar szereplőinek bevonását, partnerségét a program sikeréért.
Ugyanakkor az emberek életében az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége a meghatározó. A magyar egészségügy hozzáférése és szakmai színvonala hagyományosan jó, ám nagyok a területi különbségek az ellátás hozzájutásában és gyakorlatában, az alkalmazott technológiákban, azaz az ellátás szakmai minőségében is. Tudjuk, hogy sok helyen - és éppen a legveszélyeztetettebb területeken - az alapellátás, az ügyelet biztosítása is gond. A kórházak felszereltsége, szakember-ellátottsága is eltérő. Bár joggal vagyunk büszkék arra, hogy ilyen alacsony pénzforrásból kevés ország tud ilyen magas színvonalú és hozzáférésű ellátást biztosítani, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségügyi ellátás által befolyásolható halálozások területén is elég jelentős az elmaradásunk a fejlett tagállamokhoz képest.
A 3. ábrán látható, hogy bár 1990 és 2000 között Magyarországon lényegesen csökkent az egészségügy számlájára (is) írható halálozások száma, de még mindig magasabb, mint más, Magyarországéhoz hasonló gazdasági szinten lévő országban (Cseh-, Lengyelország).
Az egészségügyi rendszer fejlesztését négy eszközzel tudjuk megvalósítani: a sürgősségi ellátás javítása, a területi hozzáférési egyenlőtlenségeinek csökkentése, a minőség ellenőrzése és egységesítése, valamint a klinikai regionális centrumok fejlesztése. A sürgősségi ellátás fejlesztésében az a cél, hogy a bajbajutotthoz a nap 24 óráján át az év 365 napján 15 percen belül kiérjen a mentő, és egy órán belül megfelelő egészségügyi intézménybe kerüljön a beteg. Ezért támogatjuk a fix telephelyű "központi" ügyeletek kialakulását, fejlesztjük a mentés feltételeit, ideértve a légi mentést is, és támogatjuk a kórházakban a sürgősségi betegellátó egységek fejlesztését. Az ellátás biztonságát fokozza a tervezett műszerfejlesztési program is.
Az ellátás minőségének egységesítésében alapvető jelentőségű az ÁNTSZ szakfelügyeleti szerepének kialakítása, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ létre hozása. A szakmai kollégiumokkal együtt ennek a szervezetnek a feladata lesz a klinikai irányelvek fejlesztése, amely egységessé, számon kérhetővé teszi a gyógyítás gyakorlatát. Történelmi jelentőségű lehet, hogy az egészségbiztosítási pénztár elkezdte az intézmények összehasonlító értékelését és ennek publikálását.
Az egészségügyi ellátás fejlesztésében két szempont a meghatározó: az egyenletes hozzáférés biztosítása és a kiemelt centrumok egységes fejlesztése. Az alapellátás megerősítését rövid távon a praxisalap létrehozása és a központi ügyeleti rendszer megerősítése jelenti. A továbblépés iránya az egészségházmodell kialakítása, amely már a szakellátások egy részét is közelebb viszi a lakosokhoz. Az alapellátásban ebben az évben 800 millió forint pályázati alap segíti a megelőzést, az egészségfejlesztést.
Az igazságos hozzáférést az új, térségi szemléletű fejlesztési-tervezési rendszer biztosítja, amelynek megvalósításában a második Nemzeti fejlesztési terv is fontos szerepet játszik. A klinikai centrumok fejlesztése területén 2006 végéig országos lefedettséget biztosítunk a szívkatéteres laboratóriumokban (70 km-es sugarú körben), és fejlesztjük az onkológiai centrumokat, elsősorban a dunántúli régiók lemaradásait pótolva.
Az egészség tehát a WHO megfogalmazásának megfelelően nem az egészségügyben keletkezik és nem is ott vész el. Ugyanakkor hiba lenne az egészségügy szerepét alábecsülni a gyógyulásban az egyének, a betegek szintjén. Ezért a kormány célja egy olyan hatékony, ellenőrzött és egységesített minőségű egészségügy kialakítása, amely saját eszközein keresztül is eredményesen járul hozzá a már javuló, de még mindig méltatlanul rossz egészségi állapot javításához.
