Segítség - A dohányfüstmentes életért!
A dohányzással évente 30 ezer honfitársunk halála hozható öszszefüggésbe, ez több, mint amennyit az alkohol, a heroin, az AIDS, a gyilkosság, az öngyilkosság, az autóbaleset és a tűzvész együttesen okoz. Csak tavaly megközelítőleg 8-10 ezer dohányos halt meg szívinfarktusban. Ha egy 35 éves férfi átlagosan 5-10 cigarettát szív el naponta, akkor négy és fél évet veszít el az életéből. A koszorúér-betegség kialakulásának kockázata az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő. Ha egy 45-54 év közötti ember naponta 15 szálat szív el, a szívinfarktus bekövetkeztének valószínűsége háromszorosa a nem dohányzókéhoz viszonyítva. S akkor nem beszéltünk még a tüdőrákról, az alsó végtagi érszűkületről és más, szenvedést okozó bajokról.
Az Európai Unió a dohányzás elleni küzdelmet az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdésnek tekinti. Élen jár a törvények szigorításának kezdeményezésében, példaként állítja Ír-, Olaszországot és Máltát, ahol a kormányoknak volt bátorságuk megtiltani az éttermi dohányzást. Az EU határozottsága kellett ahhoz, hogy a népszerű motorsportversenyekről is eltűnjenek a cigarettareklámok, így jövőre már Magyarországon is új támogatók után kell néznie a Forma-1 rendezőinek. Az igaz, hogy jó lett volna már az idén is mellőzni a dohányreklámot a Hungaroringen, azonban a gazdasági és turisztikai érdekek még egyszer, utoljára megelőzték az egészség szempontjait, annak ellenére, hogy az egészségügyi miniszter és a népegészségügyi kormánymegbízott a sarkára állt.
Április első hetében az EU-kampány teherautója a budapesti Hősök terén is megállt. Röplapot osztogattak, amelyben a passzív dohányzás veszélyeit mutatták be. Ebből az alkalomból mutattuk be annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a Marketing Centrum egy 1200 fős, országos reprezentatív mintán végzett azzal kapcsolatban, milyenek a dohányzási szokásaink, illetve hogyan fogadná a lakosság a dohányzást szigorító intézkedéseket.
A megkérdezettek 36-38 százaléka dohányzik, a férfiak 43, a nők 30 százaléka vallotta magát dohányosnak. A legtöbb nem dohányzót a 60 évnél idősebbek körében találták. A rendszeresen dohányzók közül a férfiak átlagosan napi 20, a nők napi 16 cigarettát szívnak. A dohányzási szokásokra vonatkozóan a felmérés szerint a rendszeres dohányzók 80 százaléka biztosan rágyújt étkezés után, 19 százalékuk közvetlenül az étkezés előtt is, 8 százalékuk pedig még étkezés közben is. Hetven százalékuk otthon is dohányzik. Vendéglátó-ipari helyek közül legnagyobb gyakorisággal kávézókban és kocsmákban gyújtanak rá az emberek (47 százalék), míg étteremben az amúgy rendszeres dohányzóknak csak 27 százaléka. A megkérdezettek kétharmada állítja, hogy zavarja őket, ha étkezés közben valaki rágyújt a társaságukban. A nem dohányzókat az étkezés közbeni füst lényegesen jobban zavarja, mint a dohányosokat.
A kutatás során megkérdeztük az embereket arról is, kitiltanák-e az oktatási és egészségügyi intézményekből a dohányzást. Hetvenhárom százalékuk tiltaná ki az oktatási, 79 százalékuk az egészségügyi intézményekből a füstölést. A dohányosok többsége is a tiltást pártolja. A dohányzás vendéglátó-ipari egységekben történő kitiltását a nem dohányzók 57 százaléka támogatja, a rendszeresen dohányzók körében ez mindössze 20 százalék.
A kutatók megkérdezték azt is, hogy a teljes dohányzási tilalom bevezetéséhez milyen időütemezést képzelnek el. A megkérdezettek 74-78 százaléka mondta azt, hogy azonnal kitiltaná a dohányzást a múzeumokból, könyvtárakból, valamint az egészségügyi és oktatási intézményekből. A cukrászdákban és éttermekben körülbelül 10 év alatt kívánják megvalósítani a dohányzási tilalmat.
A kutatás eredményei alapvetően megerősítették az oktatási és egészségügyi intézmények számára tervezett "zéró tolerancia" elvét, hiszen ez a megkérdezettek széles körének egyetértésével találkozott. Ahhoz, hogy a magyar lakosság körében a füstmentes életmód minél szélesebb körben elterjedjen, további egészségnevelő, -fejlesztő tevékenységre van szükség, hiszen hosszú távon azért a vendéglátó-ipari egységek füstmentessé tétele elől sem zárkózott el a lakosság döntő többsége.
Szeretnénk a lakossági attitűdöt módosítani ahhoz, hogy csökkenjen a dohányzással szembeni tolerancia. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az uniós kampány is, mely elsősorban a fiatalokat és a leszokni vágyókat célozza. A tagállamok polgárainak közös erőfeszítése bizonyára segíti, hogy a dohányzási szokások kedvezően változzanak.
