Színes, szélesvásznú revü
Nem nehéz a helyén kezelni és így megítélni a Budapesti Operettszínház legújabb, monstre produkcióját: a nemrég véget ért Budapesti Tavaszi Fesztiválon bemutatott Disney-musical nem több és nem kevesebb annál, mint amit várhattunk tőle. A Szépség és a Szörnyeteg című családi előadás színes, szélesvásznú zenés revüként is értelmezhető, hatalmas és gyönyörű díszletekben, elképesztő koreográfiákkal, csodálatos jelmezekkel. És az egyetlen - kötelező - slágergyanús dallal.
Bár a színészi alakítások szempontjából nem minden ponton dicsérhető nyugodt lélekkel A Szépség és a Szörnyeteg operettszínházi előadása, annyi bizonyos, hogy a produkció mindenképpen alkalmas az egyébiránt nem túlzottan bonyolult történet továbbadására.
A gyermekeikkel színházba érkező párok pedig nyugodtak lehetnek: az apróságok egyetlen percig nem unatkoznak. Az előadás minden pillanatában van mit megcsodálni a színpadon, különösen abban a vacsorajelenetben, amikor a tányérok, poharak és villák, ember nagyságú porcelánok táncra perdülnek, és magával ragadó kosztümökben sorjáznak a szereplők a szörny kastélyában.
A revüt ez esetben nem sértésnek szánjuk: a maga műfajában döbbenetes mestermunkát produkál a társulat, és a Budapesti Operettszínház legigényesebben kiállított produkciói közé emeli a legendás mesemusicalt. A külcsínben nagyot dob a színház, amely minden technikáját beveti - sajnos még a nyolcvanas évekből nyakán maradt, ma már igénytelennek is nevezhető lézerberendezést is, amely valamicskét mégis visszavet a lelkesedésből.
Az előadás összességében nagyvonalú színpadtechnikai gesztus a látvány iránt rajongó nézőnek, azon pedig nincs mit szégyellni, hogy a történet mélységeiről és a színészi jellemábrázolás legnagyobb fortélyairól ez alkalommal lemondhatunk. Gyermekeink kedvéért szívesen megtesszük - és nem is bánjuk meg.
