Hazánkban közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, arra vonatkozó adattal nem rendelkezünk, hogy ebből mennyi a parlagfűre érzékenyek száma. A szénanátha egyik kiváltó oka a parlagfű pollenje. A legtöbb tünetet kiváltó hazai allergének közül az első helyen a parlagfű áll, ezt a poratka, a pázsitfűfélék és a feketeüröm követi. A betegek alig 20 százalékában lehet egyetlen túlérzékenységet kimutatni, tehát a probléma komplex kezelést igényel.

A parlagfű Magyarországon a fertőzött területet tekintve a gyomnövények között az első helyen áll, mintegy ötmillió hektár területen fordul elő, és 700 ezer hektáron erős a fertőzés. A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek területei. A kialakult helyzet megoldásának kidolgozására az Országgyűlés Parlagfűmentes Magyarországért nevű eseti bizottságot hozott létre, amely az ország területére - az eseti bizottság munkáját figyelembe véve - egységes intézkedési tervet készít, megyei szinten is koordinációs feladatokat lát el.

A népegészségügyi kormánymegbízottól megtudtuk, hogy bővítették az aerobiológiai hálózatot, a meglévő mérőállomásokat pedig felújították. Kökény Mihály azt is elmondta: kidolgozták a pollen-előrejelzési rendszert az ÁNTSZ, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat együttműködésével.

A közhasznú, valamint a közmunkaprogramok célja a parlagfű mennyiségének csökkentése a tartós munkanélküliek és aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatásával. Tavaly a parlagfűirtásra felhasznált decentralizált pénz összege 975 millió forint volt, a parlagfűirtással összefüggő munkavégzésben 6645-en vettek részt. A Közmunka Tanács által kiírt pályázatra 44 kistérséget felölelő pályázat érkezett be. A rendelkezésre álló forrásból 27-en nyertek, amely 274 településen 1286 ember foglalkoztatását biztosította.

Kökény szerint nemcsak növényvédelmi, hanem környezetvédelmi, környezet- és humán-egészségügyi kérdésként kell foglalkozni a parlagfűirtással. Ezért minden állami és önkormányzati beruházásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a bolygatott talajú területek parlagfű-mentesítése öt éven keresztül folyamatosan megvalósuljon.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettséget elmulasztó tulajdonosokkal szemben megfelelő szankciókat kell alkalmazni. Közmunkaprogramokat kell indítani a környezet rendezésére és ezzel összefüggésben parlagfű-mentesítésre, különös tekintettel a Balaton és a Tisza-tó kiemelt turisztikai övezeteire. Parlagfű-mentesítő hetet hirdetnek június utolsó hetében, mely az egyik utolsó időpont a még nem virágzó parlagfű elleni védekezésre.