Sólyom: Magyarország fő jellemzője a stabilitás
Ausztria és Magyarország közös jövőjét emelte ki egyebek között Sólyom László köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet az APA osztrák hírügynökségnek adott pénteki bécsi látogatása előtt.
A csütörtökön Bécsben nyilvánosságra hozott interjúban a köztársasági elnök - aki államfőként először az osztrák fővárosba látogat - megállapította, hogy Ausztria kitüntetett helyet foglal el Magyarország szomszédai között. Az államfő első külföldi látogatásával kapcsolatban emlékeztetett a két ország közös múltjára, különösen szoros kapcsolataik hagyományaira, valamint az Európai Unión belüli közös jövőjükre, amelyben azonos célok és feladatok kötik össze a két országot. Kiemelte, hogy rendkívül fontos az unión belüli regionális együttműködés, amelynek jelentősége növekedni fog. Hozzáfűzte, hogy számára mindig is kulturális tájékozódási pontot jelentett Ausztria, és örömmel viszonozza Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök gesztusát, akinek első külföldi államfői útja tavaly Budapestre vezetett.
A köztársasági elnök a pártok feletti államfői szerepének betöltésével kapcsolatban kijelentette, az alkotmánybíróság elnökeként szerzett tapasztalataiból tudja, hogyan lehet pártok felettiként viselkedni a pártok csatamezején. Mint mondta, ugyanez vonatkozik a médiára is. Emlékeztetett arra, hogy már bejelentette, nem hagyja magát befolyásolni a médián keresztül érkező felszólításoktól, hanem maga dönti el, hogy mikor szólal meg. Hozzáfűzte, hogy egyrészt a pártok feletti alkotmányjogi pozíció alapján áll, azaz az alkotmány szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét reprezentálja, másrészt a pártpolitikánál szélesebben értelmezi a politikát. Emlékeztetett arra, hogy a személyét elnöknek jelölő ökopolitikai szervezetek jelszava szerint a politika lehet másfajta is, és a lakosság körében mindinkább látható az új hangnem és a politika új felfogása iránti igény.
Leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem döntőbíró konkrét ügyekben. Az elnök morális hatalomként szimbolikus gesztusokon és olyan lépéseken keresztül tudja megvalósítani a programját, amelyek túlmutatnak önmagukon, azaz üzenetet tud közvetíteni. A jelenlegi politikában már az is állásfoglalás, ha az elnök nem a szokásos stílust követi, ha más nyelven beszél, ha másként viselkedik - fejtette ki. Hozzáfűzte, hogy nagyon határozottan fog ügyelni jogi feladataira, és pozitív programot akar bemutatni az országnak, az önbizalom és az önbecsülés helyreállítását szeretné elérni.
Az államfő kiemelte: tisztségének semlegessége lehetővé teszi a számára, hogy ki tudja emelni a belpolitikai összefüggésekből és a pártharcokból a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémáját. Ez vonatkozik a külföldön élő magyarok politikai irányultság szerinti megosztottságára is. Emlékeztetett arra, hogy augusztus 20-i beszédében visszahozta a politikába a szomszédos országokban élő magyarok magyar állampolgárságának a kérdését, amelyet háttérbe szorított a múlt év decemberében tartott népszavazás alacsony részvételi aránya. "Le kell zárni ezt a kérdést. A problémát nem lehet pusztán jogilag megoldani, és a megoldás nem épülhet érzelmekre. Az elengedhetetlen politikai tárgyalásokon kívül az előfeltételekhez tartozik az is, hogy a szomszédos népek több és megalapozott ismerettel rendelkezzenek egymásról, és empátiát érezzenek egymás iránt" - hangsúlyozta a köztársaság elnöke.
Az államfő külpolitikai szerepvállalásával kapcsolatos kérdésre - amelyben emlékeztettek az amerikai beutazási feltételekkel kapcsolatos állásfoglalására - Sólyom László kijelentette: az államfő a mindenkori kormány külpolitikáját képviseli, ezen belül azonban hangsúlyokat helyezhet el. Leszögezte, hogy polgárjogi aktivistaként komolyan veszi az alkotmányt, és az emberi jogokat a legfőbb értéknek tartja. "Minden államnak védekeznie kell a terrorizmus ellen, ez pedig a szabadság korlátozásához is vezethet. Viszont minden korlátozásnak nem csak elkerülhetetlennek, de valóban alkalmasnak is kell lennie a terrorizmus elleni védelemre. Új egyensúlyra van szükség az önvédelem és az alapvető jogok tiszteletben tartása között, erre hívtam fel a figyelmet" - jelentette ki.
A Magyarországról alkotott külföldi és egyes belföldi, pártpolitikai vélemények különbözőségére utaló kérdésre a köztársasági elnök kifejtette, hogy az összképet tekintve a stabilitás lehet az ország fő jellemzője. A gazdaság is szolid fejlődést mutat. Tagadhatatlanok az olyan problémák, mint például a költségvetési hiány vagy a szociális ellátórendszer reformigénye, ezek azonban nem különböznek más EU-országok hasonló nehézségeitől. Ezek pedig természetesen gyakran tükröződnek a pártok csatározásaiban. Sólyom László valós problémának tartja a jómódúak és a lakosság elszegényedett rétegei közötti nagy szakadékot. További probléma a lakosság mély politikai megosztottsága, amely már 1990 óta tart, és úgy tűnik, tartóssá válik. Ennek negatív következménye a fokozódó politikai fásultság, ám pozitív kiútként a civil társadalom újjáéledése is észlelhető. Elnökké választása világos példa erre - jelentette ki a Magyar Köztársaság elnöke. (MTI)
