Rengeteg tévképzet él sok emberben a svédekről és Svédországról. Az egyik az, hogy a svédek hidegek, ridegek. Holott egyáltalán nem azok. Csak tapintatosak, figyelmesek - és ez hatalmas különbség. A svédek nyitottak, segítőkészek, s ha valakivel barátságot kötnek, akkor az a barátság egy életre szól. Rokonszenves a puritánságuk is, arrafelé nem divat hivalkodó módon élni. Nincs flancolás, igaz, a lakosság csaknem 90 százaléka evangélikus vallású, így természetes az országban a mértékletesség. No meg még sok minden, például a természet szeretete, tisztelete, az azzal való együttélés. Tegyük hozzá: az egyik legnagyobb európai ország felét erdő borítja.

A természet tiszteletének is köszönhető, hogy a svédek betartják a közlekedési szabályokat; nemcsak azért, mert törvénytisztelők, hanem azért is, mert tudják: bármikor ott teremhet előttük az úton egy nagy testű állat. Mondjuk, egy jávorszarvas. Így aztán nem száguldoznak az utakon, amelyek egyébként szélesek és kitűnőek, öröm Svédországban autózni. A svédek udvariasan, előzékenyen vezetnek, figyelmesek és toleránsak - ahogy ez általában is jellemző rájuk.

Sok érdekességet megtudhatunk Hargitai Miklós és Vízmathy Csilla frissen megjelent, Svédország című könyvéből, amely rengeteg fontos, hasznos információt, tippet tartalmaz. Minden benne van, aminek egy alapos, jól felépített útikönyvben benne kell lennie. De ez a kötet több annál: a két szerző mer személyes lenni. Ebből a könyvből süt, hogy akik írták, nagyon szeretik Svédországot. Így az, aki elolvassa a könyvet, arra is rájöhet: Svédország gyönyörű hely, ahová feltétlenül érdemes elutazni. Különösen nyáron, amikor ragyogóan tud sütni a nap, elviselhető a meleg, és sehol nincs tömeg. Még Stockholmban sincs zsúfoltság, hiszen a svéd főváros 750 ezer lakosával emberi léptékű hely, ráadásul gyönyörű. Szóval, aki nem kibírhatatlan hőségre, túlzsúfolt déli tengerpartokra vágyik, hanem szeretné jól érezni magát, annak érdemes Svédországba utaznia.