A pécsiek már építkeznek
Pécs már most elkezdheti az építkezést és a felkészülést, nem úgy, mint majdani partnervárosa, Essen vagy Görlitz. Brüsszel ezek közül jövő év őszén választ, és akkor adja áldását a magyar kormány jelölésére is, azt megváltoztatni azonban már nem lesz jogosultsága. Ennek megfelelően Pécsett mostantól felpörögnek az események: Toller László polgármester elmondása szerint a 40 milliárdos költségvetésből gazdálkodó önkormányzat eddig is elköltött 3-5 milliárd forintot városfejlesztésre, és ez az arány a jövőben csak erősödik.
A jelenleg zajló fejlesztések közül a leghangsúlyosabb a teljes úthálózat felújítása nyolcmilliárdos PPP-beruházásban, amelyet 35 év alatt fizet ki a város a befektetőknek. Az ilyen beruházások mind szervesen kapcsolódnak a kulturális főváros projekthez - 2010-ig mintegy 30-40 milliárdot költenek fejlesztésre, az ünnepi év rendezvényeire pedig 10 milliárdot szánnak - tudtuk meg a polgármestertől.
Pécs több forrásra számíthat a programok és fejlesztések finanszírozásához: saját tőkéje mellett az EU, a magyar állam segítségére és a magántőke bevonására is van esély. Toller László szerint a rendezvényeknél a teljes költségvetés 4-5 százaléka erejéig lehet támogatói és céges befektetői pénzekre számítani.
A következő évek mindegyike önálló tematikával fogadja majd a Pécsre látogatókat: 2006 a kulturális örökség, 2007 a tanítás és a tanulás, 2008 a környezetvédelem és az egészség, 2009 a vallás és a kultusz éve lesz.
A 2010-re megvalósuló öt kulcsprojekt közül 10,9 milliárd forinttal a legdrágább a Zsolnay negyed kulturális hasznosítása, itt inkubátorház, ipartörténeti témapark, dizájn- és kortárs művészeti központ kap helyet, de ideköltözhet az egyetem művészeti karának oktatási bázisa, sőt szállodák, vendéglők, irodaházak is épülhetnek itt.
A pályázat másik kiemelkedő alappillére a multifunkcionális zenei és konferencia-központ, amelyhez a szakmai tanulmányokat a pécsi Pannon Filharmonikusok közgazdász- és művészdiplomát is szerzett igazgatója, Horváth Zsolt készítette. Az egyik a legapróbb részletességgel összefoglalja, milyennek kell lennie az ezerfős teremnek, milyen kisebb kiszolgálóhelyiségekre, irodákra stb. van szükség, mekkora páratartalom kell ott, ahol zongora áll. Emellett elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, valamint 2060-ig kidolgozta az üzemeltetési, működési tervet is.
Tegyük hozzá: legalább 200 kilométeres körzetben nincs a térségben korszerű hangversenyterem, miközben ott a város - Hamar Zsolt irányításával a legutóbbi években jelentős fejlődésnek indult - zenekara, a Pannon Filharmonikusok, s teljes spektrumú zeneoktatás folyik Pécsett. Az új hangversenyteremnek köszönhetően Pécs a régió zenei központja lehet, ugyanakkor multifunkcionális épületben gondolkodtak, így ez a beruházás a kulturális mellett jelentősen élénkítheti a konferenciaturizmust is, ez pedig magántőkés szállodaipari beruházókat vonz a városba. Horváth Zsolt a Világgazdaság kérdésére elmondta: a beruházás becsült költsége 7,9 milliárd forint, ebből 5 százalékot fedezne a város, körülbelül 20-at a kormánytól várnak, a többit pedig az EU-tól (a 2007-től Magyarországra érkező pénzek részeként szeretnék megkapni, s természetesen számítanak magánberuházókra is).
A harmadik kulcsprojekt a nagy kiállítótér lesz, amely nemzetközi átutazó kiállításokat fogadhat be. A regionális könyvtár és információ-központ létrejöttére azért van szükség, mert sem a megyei, sem a városi könyvtár nem bővíthető tovább, így nem tudják befogadni a XXI. század által diktált új funkciókat. Legalább ilyen fontos lesz 5. pillérként a közterek és parkok újjáélesztése is, ennek keretében nemcsak a belvárosi területek újulhatnak meg, hanem az Uránváros, a Kertváros és a Meszes kulturális tere is.
Kiegészítő projektként valósul meg a városban a világörökségi zóna, a Múzeumi látványtár és az Irodalom Háza, a folyamatban lévő kulturális célú fejlesztések közül pedig az Expo Center, a Zsolnay Múzeum rekonstrukciója és a világörökségi helyszínek bemutathatóságának biztosítása, például az ókeresztény sírkamrák üvegjárda alá helyezése. (EE-KZS)
