E-learningtől az u-learningig

Korunkban a tanulás szerepe, az ember életútjában betöltött helye gyökeresen megváltozott, a tanulás mondhatni életformává vált. Ma már azonban nem kell iskolapadban ülni, a tanárok szavaiban elmélyedni, majd otthon a könyveket, jegyzeteket bújni ahhoz, hogy különböző tudásanyagra tegyünk szert.

A helytől, időtől független tanulás lehetőségének megjelenése és az ezt megvalósító eszközrendszer kiszélesedése olyan szabadságot tesz lehetővé, amely által a kényszernek érzett képzés helyébe egyre inkább a szabadon választott önképzés lép.

A tanulónak pedig szabad döntése és egyre tágabb eszközrendszere van azt illetően is, hogy hol, mikor, hogyan és milyen módszerrel tanul. A hagyományos oktatáshoz szükséges tanterem, tanár, kellenek tankönyvek, az e-learning esetében azonban már elég egy számítógép a tanuláshoz, illetve a számtalan különböző elemet (például szövegeket, képeket, jegyzeteket, animációkat, videókat) integráló elektronikus tananyag. A tanulás technikai-technológiai fejlődésének új állomása a t-learning, vagyis a televízión keresztüli tanulás, az u-learning pedig szervesen integrálja a legmodernebb technológiai eszközöket, megteremtve ezáltal a tanulás teljes szabadságát. Mindez akár már pár év múlva realitássá válhat - hangsúlyozta Márkus Zsolt.

Az Eduweb Multimédia Rt. projektmenedzsere lapunknak elmondta, kilenc nemzetközi (angol, bolgár, francia, görög, olasz és svéd) cég, illetve intézmény mellett az Eduweb Multimédia Rt. is részt vesz abban a nemzetközi Leonardo da Vinci programhoz kapcsolódó kétéves, Chiron nevű projektben, amely épp az u-learninget bemutató szakmai tanulmány elkészítésére fókuszál.

A program az új oktatási formához kapcsolódó kutatási és kísérleti eredményeket foglalja össze. A projekt keretein belül felmérés készül például arról, hogy jelenleg hol és hogyan tanulnak az emberek, és ha sorba vesszük az elmúlt évek technikai-technológiai lehetőségeit, hol és milyen eszközökön keresztül lehet most, illetve a jövőben tanulni. A számítógép, a különböző mobileszközök (a mobiltelefon vagy a PDA), sőt akár a televízió is használható lesz az oktatáshoz. Nem mindegy azonban, hogy ezeken keresztül milyen formában jelenik meg az ismeretanyag, amelyet az egyénnek el kell sajátítania - hívta fel a figyelmet a szakember. A tananyagot mindig az adott kommunikációs eszközre kell szabni, attól függően, hogy melyik mire a legalkalmasabb; szövegközlésre, animációk-szimulációk megjelenítésére, hanganyagok lejátszására vagy épp videoanyagok sugárzására.

A Chiron projekt feladata a különböző technikai-technológiai eszközökre alkalmas tananyagok oktatás-módszertani kérdéseinek lefektetése, a tananyagkészítéshez szükséges fejlesztő eszközrendszer kidolgozása is. A tananyagok tartalmi, szerkezeti, módszertani felépítése a tanulási folyamat szempontjából kulcsfontosságú.

A tananyag - a különböző tanulási eszközök alkalmassága szerint - akár különböző részekre is tagolódhat. Az elméleti-szöveges részek számítógépen keresztül futó elektronikus tananyagrészekből is feldolgozhatók, az ezekhez kapcsolódó hanganyag meghallgatható a kocsiban ülve a mobiltelefont vagy PDA-t használva, hazaérve pedig bekapcsolható a televízió, és lefuttathatók rajta a tananyagot kiegészítő videoanyagok, sőt meghallgatható a virtuális tanár kiegészítő magyarázata is. Az elektronikus tananyagok az interaktivitásra is lehetőséget nyújtanak, így például teszteket lehet kitölteni, és a válaszok elküldhetők az internetes hálózaton vagy akár a televízió távkapcsoló gombjának lenyomásával is a kurzust menedzselő tanárnak.

A lehetőségek tárháza nagyon széles, a Chiron projektben éppen ezek kialakításán dolgozunk - emelte ki Márkus Zsolt.