Egymást is feljelenthetik
Bár a hazai foglalkoztatási támogatási rendszer fenntartását 2007. június 30-ig elfogadta az unió, a szaktárca már januártól hozzákezd annak átalakításához. Mivel az uniós irányelvek szerint egyetlen vállalkozást sem juttathat jogtalan versenyelőnyhöz állami forrás, így 2007-től megszűnik a munkahelymegtartó támogatás. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint ez jelenleg a legrizikósabb támogatási forma, mivel nehezen szűrhető ki, hogy azok a vállalkozások kapják-e meg a finanszírozást, amelyek valóban csak átmeneti likviditási gondokkal küszködnek, vagyis ahol ténylegesen megmenthetők a munkahelyek. Szeptember 30-ig a munkaügyi központok által benyújtott kérelmekből eddig 50 vállalkozás kapott ilyen támogatást, méghozzá 1,1 milliárd forint összegben, ezzel több mint hatezer dolgozó állása maradt meg.
A szakminiszter a jelenlegi helyett egy háromlépcsős támogatási rendszer bevezetését tartja célszerűnek, ahol a kedvezményes hitelt, állami kezességvállalást vagy épp kamattámogatást a képzési támogatás, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmény egészíti ki. Egy ilyen típusú mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló konstrukció hamarosan a kormány elé kerül.
A munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészéből az elmúlt három évben több mint 150 milliárd forintot költött a minisztérium a 30 úgynevezett aktív eszközre, amely többek között a munkanélküliek képzésének, új munkahelyek létrehozásának, a meglévők megtartásának támogatását jelentik, illetve a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válást segítik. A tervek szerint 2007. januárra a harmincból már csak 10-12 aktív eszköz lesz, ezek a jelenleginél sokkal kisebb bürokráciával segítik majd a foglalkoztatást.
A munkaügyi kirendeltségekhez is nagyobb bizalommal fordulhatnak a cégek, ha költséghatékonyan akarják kielégíteni munkaerőigényüket - ígérte Csizmár Gábor. Az álláskeresési támogatás novemberi bevezetésével egy időben elkezdődik a regisztráltak szűrése, vagyis megvizsgálják, hogy ki kész, illetve képes a munkára. Bár jelenleg 90 ezer üres álláshelyet kínálnak a cégek, a 400 ezer munkanélküliből szinte lehetetlen betölteni a posztokat - hangsúlyozta. Az átláthatóbb rendszer lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek közül gyorsabban toborozzák, illetve válasszák ki a megfelelő munkaerőt a vállalkozások számára, méghozzá ingyenesen.
Az Országgyűlés számára nemrég elkészült foglalkoztatásihelyzet-jelentés szerint 2006-tól komoly szankciók várnak a feketefoglalkoztatókra. Bővülnek a munkaügyi felügyelők szankcionálási lehetőségei, jelentősen emelkedik a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatásának bírsága - fogalmaz a szakanyag. Mivel állami forrásokért csak azok a vállalkozások indulhatnak eséllyel, akik nem voltak büntetve feketefoglalkoztatásért, Csizmár Gábor elképzelhetőnek - bár kevéssé valószínűnek - tartja, hogy a konkurenciaharcban egymást jelentik majd fel a cégek, ha tisztességtelen versenyelőnyt észlelnek.
Komolyabb gazdasági előrejelző rendszert, foglalkoztatási hatáselemzéseket, valamint közép- és hosszú távú oktatási prognózisokat ígér a foglalkoztatás helyzetéről és bővítéséről szóló jelentés 2006-ra. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai az idei minimálbérről szóló egyeztetések során már megtapasztalhatták az anyagban szereplő egyik elképzelést, miszerint a kormány aktív szerepet akar vállalni a bérpolitikában. A helyzetjelentés arról is beszámol, hogy a munkaügyi és szociális szolgáltató rendszerek integrált működését elősegítő modellkísérlet indul, amelynek lényege, hogy a segélyek helyett álláshoz juttassa a rászorulókat.
