"Ezzel szemben mi történik Magyarországon?"
Még talán időben vagyunk, érdemes levonni a tanulságokat a II. Nemzeti fejlesztési tervhez (II. NFT) - véli Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Szerinte az I. NFT-nél minden gyorsan, már-már kapkodva történt: rohamtempóban zajlott a társadalmi igények felmérése, gyorsan készült a terv, és egyáltalán nem volt érdemi partnerség, ennek következtében a forrásfelhasználás sem működik megfelelő hatékonysággal.
A kamarák sokat tanultak európai partnereiktől. Az uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a tagállamoknál 80 százalék körüli vagy még nagy a forrásfelhasználás (Ausztria, Írország, Spanyolország), ahol mindez flottul ment, odafigyelnek egymásra, és egyenrangú partnerként együttműködnek a társadalmi és a gazdasági élet szereplői.
Ezzel szemben mi történt, mi történik Magyarországon? Bár az I. NFT-nél szükségszerűen számolni kellett bizonyos tanulási, összecsiszolódási idővel és óvatossággal az intézményrendszer részéről, az MKIK alelnöke úgy látja, hogy túlmisztifikáltuk az EU-igényeket. Emiatt is rendkívül nagy a bürokrácia, és sok az olyan feltétel, amelyek miatt különösen a kis- és középvállalkozások esetében a pályázás majdnem annyi költséggel jár, mint amennyi az igényelt támogatás. Ebből a szempontból Francia- és Olaszország gyakorlata lehet számunkra érdekes.
A II. NFT-t megalapozó országos fejlesztéspolitikai koncepció, amelyről az MKIK már véleményt mondott, közép- és hosszabb távon is egyedülálló lehetőség az ország dinamizálására. Kérdés: ki tudja-e ezt használni az ország? A II. NFT-nél ésszerűbb célmeghatározásra, megalapozottabb helyzetelemzésre, hatékonyabb egyeztetésre van szükség, mert az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha több érdeket vesznek figyelembe, hatékonyabb a munka - hangsúlyozta Miklóssy Ferenc.
Az országos fejlesztéspolitikai koncepciónál a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára nyilvánvalóan a gazdasági versenyképesség élvez prioritást - mondta. S ebben nincs semmi meglepő, hasonló következtetésre jutottak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szakemberei a társadalmi egyeztetésre kérdőíven beérkezett válaszok értékelése során. Ezt követte a népesség egészségi állapotának javulása, a foglalkoztatás bővítése s a versenyképes tudás és műveltség növelése. Az MKIK-nál majdnem ugyanez a sorrend: 30 százalék versenyképesség, 30 százalék innováció, 30 százalék szakképzés. Ha ezek hiányoznak, nincsenek meg az eszközök a növekedéshez - szögezte le az MKIK alelnöke. S nem árt óvatosnak is lenni, hiszen nem a legjobbkor készül a II. Nemzeti fejlesztési terv: a politikai harcok a szociális ígérgetésekkel elvihetik populáris irányba.
Ráadásul a magyar gazdaság nyilvánvalóan kettévált: a foglalkoztatásban egyharmad részt mondhatnak magukénak a multik, háromszoros termelékenységgel és kétharmad részt a kis- és középvállalkozások, akut forráshiánnyal, leszakadófélben. Az EU 25 tagja körében a kkv-k forrásellátottságát tekintve Magyarország a 23. a sorban, csak a lengyelek és a litvánok vannak mögöttünk. Nálunk a kkv-k 50 százalékánál ráadásul struktúra- és piacváltásra van szükség. Erre és persze az innovációra 8-10 ezer milliárd forint kellene, 7-8 évre elosztva.
Az országos fejlesztéspolitikai koncepcióval kapcsolatban további fontos észrevétele volt az MKIK-nak, hogy egyszerre nem lehet mindent fejleszteni, négy-öt prioritás szükséges. A gazdaság dinamikus versenyképességét szolgáló területekre kell koncentrálni. S csak tartósan versenyképes, nagyobb hozzáadott értéket termelő, jobb jövedelmezőséget biztosító munkahelyre van szükség. A kamarák fontosnak tartják a szakképzett, versenyképes munkaerőt. E téren a becslések szerint 15 évnyi a hátrány, és súlyosbítja a helyzetet, hogy a piac visszajelzései ellenére számos területen még ma is tömegesen zajlik a félre- és túlképzés. Az érdemi humánerőforrás-fejlesztés hatása öt év múlva jelentkezik. Addigra lehet természetes a konvertálható, versenyképes szakmai és nyelvtudás. (KoM)
