BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyurcsány a VG-nek: "Szeretünk sokat költeni"

Némi meglepetésre tegnap Gyurcsány Ferenc hitet tett a mellett, hogy Magyarország 2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat. A legnagyobb feladat a költségvetési hiány leszorítása. Mint lapunknak a kormányfő leszögezte: nem megszorítás kell, hanem költségvetési fegyelem. Elemzők azonban szkeptikusak.

Olyan költségvetési és államháztartási politikát kell folytatni, amely 2008-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat, és lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését - jelentette be tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc. A kormányfő azt mondta: végiggondolva, tárgyalva, elemezve Magyarország lehetőségeit, ebben egyezett meg a kormánypárti frakciókkal.

A Világgazdaságnak nyilatkozva a miniszterelnök hozzátette: a maastrichti feltételek közül a "legtöbb gond a költségvetéssel van, mert szeretünk sokat költeni", de a hiány mértékét illetően "visszalépünk 1,4 százalékkal az idei és a következő év között, s többé-kevésbé ezt az ütemet kell tartani a következő két évben, akkor eljutunk a maastrichti pálya szélére". Az eddigi nyilatkozataival kapcsolatban úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni az euró 2010-es bevezetését, s ezt most megtették, miután kiderült, másként kell elkönyvelni az autópálya-tételeket.

"A kérdést nem lehetett volna gondolkodás nélkül megválaszolni, s meg kellett értetni mindenkivel, hogy ez nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai kérdés is" - tette hozzá lapunknak Gyurcsány. Azt kellett megvizsgálni, ha konfliktus támad a célok között, akkor "mit tegyünk", "most úgy látom - s a konzultációk után ez a kormány álláspontja -, hogy a fejlesztés és a társadalmi programok megvalósítását is akadályozná, ha a mainál nagyobb költségvetési és külső finanszírozási egyensúlyi pályához nem közelednénk". Nem megszorítás kell, hanem költségvetési fegyelem - válaszolta lapunk kérdésére a kormányfő.

Szocialista politikusok úgy tájékoztatták a Világgazdaságot, hogy vasárnap estére MSZP-s vezetők és gazdasági elemzőkből álló "válságstábot" hívott össze a kormányfő. Abban nem volt vita, miszerint a költségvetési és a fizetésimérleg-hiányt is csökkenteni kell. Abban viszont megoszlottak a vélemények, hogy ehhez hozzátartozik-e az euróbevezetés időpontjának megjelölése is. A piacok megnyugtatása érdekében hozták meg azt a döntést, hogy a miniszterelnök a nyilvánosság elé lép, s onnan közli, a kormány tartja a 2008-as maastrichti kritériumokat. Rögzítették tehát, hogy a makropálya nem módosul. Egyben belátták, hogy a piacok nem elégednek meg a már csak kampányfogásként meghirdetett bürokráciacsökkentő lépésekkel, ezért ez ügyben is bejelentéseket határoztak el. Államreform-bizottság alakul, s néhány héten belül intézkedéssorozat is napvilágot lát. Ennek tartalmáról és "mélységéről" egyelőre nincsenek hírek, s kormánypárti politikusok között is megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire kell komolyan venni a bürokráciacsökkentés hírét. Az tény, ismerték el, hogy a jövő évihez hasonló elvonást már nem bír el az apparátus, a kiadáscsökkentéshez át kell tehát alakítani az állami intézményrendszert.

A bejelentés nem érinti a jövő évi büdzsét, ám hogy milyen hatással lesz a választásokra, nem tudni. Azt többen elismerték, hogy 300 milliárdos kiadáscsökkentő programot nem lesz egyszerű "eladni" a választók felé.

Az SZDSZ örömmel vette tudomásul, hogy a kormányfő belátta a liberális párt érveit - mondta Horn Gábor lapunknak.

Számításaink szerint évente 340-360 milliárd forintos deficitlefaragást jelent a GDP-arányos hiány 1,4-1,4 százalékpontos csökkentése három év alatt, így összességében elvileg 1000-1100 milliárd forinttal mérséklődne az államháztartási deficit. (Nehezíti a pénzügyi kormányzat helyzetét az adócsomag, amely évente átlagosan 200 milliárdos bevételkiesést jelent.) Ha a 2002-től kezdődő időszak tényeivel és az elemzők prognózisaival szemben teljesülne a kormány 2005-os 6,1 százalékos hiánycélja, 2008-ra a deficit 3,3 százalék lenne. Ám a módosított stabilitási és növekedési paktum alapján lehetőség van arra, hogy 2008-ban a nyugdíjreform hatásának 40 százalékát figyelembe vegyék a maastrichti kritériumoknak való megfelelés vizsgálatakor, így a hiányszám 2,7-2,8 százalékot mutatna. Ám az elemzőkhöz hasonlóan lényegesen magasabb deficitre lehet jövőre számítani (7,5-8 százalék közötti hiány képződhet), s ez a kormányfő által jelzettnél nagyobb költségvetési konszolidációt kívánna meg. (BR-TE)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.