Gyurcsány beszélni fog

Semmiféleképpen sem lehet fegyelmezettnek nevezni a jövő évi büdzsét a határidőre elkészített törvényjavaslat alapján, amelynek első példányát Veres János pénzügyminiszter pénteken adta át Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Jól mutatja ezt a kiadások és bevételek s így a deficit tervezett alakulása: az idei előirányzathoz képest az államháztartás - pénzforgalmi módszertan szerint számba vett - kiadásai jövőre 7,3, míg a bevételek csupán 3,6 százalékkal emelkednek, ennek eredményeként pedig a hiány az ez évre prognosztizált 1080 milliárdról 1583 milliárd forintra növekszik. Igaz, az uniós vállalások teljesítésének megítélése és az eurócsatlakozás szempontjából releváns mutató, az eredményszemléletű GDP-arányos deficit némiképp csökkenhet: a 2005. évi 7,4 százalékról a kabinet tervei szerint 6,1 százalékra, ugyanakkor lapunk számításai szerint elképzelhető, hogy akár még magasabb deficit képződik jövőre.

A költségvetési törvényjavaslat - amelynek az általános vitáját az elképzelések szerint október 28-án kezdik, a zárószavazásra pedig december 19-én kerülhet sor - négyszázalékos gazdasági növekedéssel és kétszázalékos inflációval számol. A tervek szerint némiképp csökkenhet az elvonás: a GDP 42,9 százalékáról 42,2 százalékára rúghat a jövedelemcentralizáció mértéke, míg az állami újraelosztás aránya két százalékponttal, 48,3 százalékra mérséklődhet.

Veres a prioritások között a magasabb nyugdíjakat, az igazságosabb családtámogatást, a kisebb adókat, az autópálya-építések folytatását, valamint az uniós társfinanszírozás biztosítását említette. Bár a kormány korábban azt hangoztatta, az ezekből fakadó többletkiadások, illetve bevételkiesések ellensúlyozására mintegy 300 milliárd forint értékben visszafogják az állami működési kiadásokat, a törvényjavaslat alapján mindössze néhány milliárdos lefaragásról van szó. A fennálló kockázatok ellenére ráadásul csekély mértékű "puffert" képeznek: amíg az idén a hiánycél tartása érdekében összesen mintegy 170 milliárd értékben kellett mind a négy alrendszerben államháztartási tartalékot képezni, addig jövőre csak a fejezeti kezelésű előirányzatoknál kell 61 milliárdos tartalékot létrehozni, valamint az önkormányzatok kötelesek bizonyos bevételeikből háromszázaléknyit félrerakni.

Újdonság a korábbi évekhez képest, hogy az államháztartás hiányának döntő része a központi költségvetés számláján keletkezik majd: az 1583 milliárdos deficitből 1533 milliárd itt jön létre. Ennek oka, hogy januártól bevezetik az egyéni egészségügyi járulékszámla-rendszert, amelynek keretében az önálló jövedelemmel nem rendelkező 6,3 millió állampolgár után a központi költségvetés meghatározott öszszeget utal az egészségbiztosítási alapba. Ennek nyomán utóbbiban csupán 31,8 milliárdos, az önkormányzatoknál pedig 34,8 milliárdos mínusz képződhet, a nyugdíjalap nullszaldós lesz, míg az elkülönített állami pénzalapoknál 17 milliárdos többlet halmozódhat fel az év során.