Európa nem ül tovább a babérjain: aknamentesítő flottát indítana a Közel-Keletre, újraindítanák a kereskedelmet – még az ukránok sem maradnának ki
Nemzetközi haditengerészeti misszió készül a Hormuzi-szoros újranyitására, miután a konfliktusok megbénították a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. Olaszország már konkrét hajókat nevezett meg, Ukrajna pedig brit kikötőkben veszteglő aknamentesítő egységeit ajánlotta fel.
Lassan körvonalazódik az a nemzetközi haditengerészeti művelet, amelynek célja a Hormuzi-szoros biztonságának helyreállítása. Ez a keskeny tengeri átjáró stratégiai jelentőségű: normál körülmények között a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának mintegy ötöde halad át rajta. A közelmúlt konfliktusai azonban gyakorlatilag megbénították a forgalmat, ami azonnal éreztette hatását az energiapiacokon.
Európa nem bírja tovább a kereskedelmi bénulást
Olaszország már konkrét lépéseket is kilátásba helyezett. Az ország akár négy hadihajót is küldene a térségbe, köztük két aknamentesítőt, egy kísérőhajót és egy logisztikai egységet. A haditengerészet vezérkari főnöke, Giuseppe Berutti Bergotto a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy a művelet nem egyedül zajlana: több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium és Hollandia is rendelkezik megfelelő aknamentesítő képességekkel. Az olasz egységek a La Spezia kikötőjéből indulnának, és körülbelül négy hét alatt érnék el a térséget.
A részvétel ugyanakkor nem automatikus. Guido Crosetto védelmi miniszter jelezte: a kormány csak parlamenti jóváhagyás után csatlakozik hivatalosan a misszióhoz.
Közben Ukrajna is jelezte, hogy kész részt venni a műveletben – még akkor is, ha saját tengeri mozgástere jelenleg erősen korlátozott.
Négy aknakereső hajójuk a brit Portsmouth kikötőjében állomásozik, és ezek közül a The Times értesülései szerint bármelyiket felajánlanák a brit-francia vezetésű misszióhoz. A hajók egy része korábban a brit haditengerészetnél szolgált, másokat Belgiumtól és Hollandiától kaptak.
Merész tervvel állt elő az ENSZ, simán átvinné a hajókat a Hormuzi-szoroson – napokon belül megoldódna minden, de senki nem hallgat rájuk
A térség államainak fontosabb az olaj és a földgáz. Szorít az idő, az élelmiszerhiány enyhítése érdekében gyorsan kellene biztosítani a műtrágya exportját.
Az ukrán helyzet különösen összetett. A Montreux-egyezmény miatt hadihajóik nem juthatnak át a Boszporuszon a Fekete-tengerre a háború idején, így gyakorlatilag „parkolópályára” kerültek Nagy-Britanniában.
Emiatt a Hormuzi-szorosban való részvétel számukra nemcsak politikai gesztus, hanem gyakorlati lehetőség is arra, hogy ezek az eszközök éles helyzetben működjenek.
Több kell az aknamentesítő flottánál
A készülő missziót több mint harminc ország részvételével tervezik, és a hangsúly hivatalosan a védekezésen van. A brit miniszterelnök, Keir Starmer korábban „szigorúan békés és védelmi jellegű” műveletként írta le a tervet. Ennek ellenére a geopolitikai háttér korántsem nyugodt. A térségben továbbra is törékeny a fegyvernyugvás, és nem világos, hogyan működne együtt egy ilyen koalíció az Egyesült Államokkal.
A helyzetet bonyolítja Donald Trump álláspontja is, aki hosszú ideje kritizálja a NATO-tagállamokat, mivel azok távol maradtak a térségtől. Ukrajna pedig attól tart, hogy Washington külpolitikai irányváltása hosszabb távon is befolyásolhatja saját biztonsági helyzetét, ezért igyekszik minden lehetséges módon erősíteni szövetségi kapcsolatait.
A Hormuzi-szoros újranyitása azonban nem pusztán katonai kérdés. A globális kereskedelem, az energiaszállítás és végső soron a világgazdaság stabilitása múlik rajta. Az aknamentesítés és a hajóforgalom védelme ezért nem látványos, de kulcsfontosságú feladat. Ha a nemzetközi flotta valóban feláll, az a feszültségek csillapodásának egyik első kézzelfogható jele lehet – de az is kiderülhet, hogy a béke fenntartása legalább akkora kihívás, mint a háború lezárása.
Trump meg akarja büntetni a NATO-t: összeállított egy listát a „rossz” tagállamokról
Több ország sem vette komolyan Trumpot, de most konkrét büntetések is jöhetnek. Washington elkezdte listázni a NATO-tagállamokat az alapján, hogy ki mennyire veszi komolyan a kötelezettségeit a katonai szövetségben.
