Csernobil démonja elszabadulni készül: irdatlan pénzt kell összerakni az elhárításra, hogy ne legyen baj
Április 26-án lesz a csernobili katasztrófa 40. évfordulója, és úgy alakult, nem csak azért kerül a reflektorfénybe az évforduló, mert történelmi eseményről van szó. A valamikori atomerőmű, ha le is állították, megint veszélyessé vált, és hogy ne történjen éveken belül ismét nagy baj, hatalmas összeget kell mielőbb összeszedni.
A jelenlegi helyzet egészen más, mint a 35. évforduló előtti, amikor a rekordokat döntött, és díjak özönét söpörte be az HBO tévésorozata a katasztrófáról. Akkor az érdeklődés dominált, ami töretlen, mára azonban erős aggodalom vegyül bele.
Ennek az eredete az orosz–ukrán háború egy máig ható epizódja: tavaly februárban orosz dróncsapás érte a valamikori erőművet.
Csernobili atomerőmű: újra hatalmas összeget kell összeszedni, mert a démon kiszabadulásra vár
Miért okoz ez ma aggodalmat? Mert az elszenvedett károk következtében azóta tovább romlott a negyven éve felhúzott monumentális védőburok állapota. A veszélyes anyagok, amelyeket visszatart, kijuthatnak. Valamit tenni kell, hogy a kártékony démon, amelyre oly jól emlékeznek az európai országokban, nehogy rájuk szabadulhasson újra a szarkofágból.
Az ukrán Kyiv Postnak adott interjút a veszélyről Matteo Patrone, az EBRD banki műveletekért felelős alelnöke a washingtoni IMF–Világbank tavaszi ülés margóján.
A védőburkot egy nagy robbanóerejű orosz dróntámadás rongálta meg, amely a tetőn mintegy 18 parkoló autónyi területen okozott kárt.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemzetközi partnerekkel tárgyal mintegy 500 millió euró (585 millió dollár) előteremtéséről a csernobili atomerőmű Új Biztonságos Védőburkának (NSC) helyreállítására – mondta a lapnak Patrone, az EBRD banki műveletekért felelős alelnöke a washingtoni IMF–Világbank tavaszi ülések margóján.
Ez hatalmas összeg, és a veszély nagyságát érzékelteti, hogy a teljes létesítmény felépítése a lap szerint 2,1 milliárd dollárba került.
Nem csak az a baj, hogy kilyuggatták a burkot: azóta tovább romlott a helyzet
Patrone szerint a sérülések korróziós kockázatot jelentenek, ami az egész rendszer működését veszélyeztetheti.
Fennáll a fokozott korrózió veszélye, ami alááshatja a rendszer épségét, ha nem kezelik megfelelő időn belül
– ecsetelte a rizikót a bankvezető.
A robbanás mintegy 330 lyukat ütött a burkolaton, a szellőztető, klímaszabályozó és belső darurendszereken, így a védőburkolat elvesztette képességét, hogy kizárja a vizet és a levegőt.
A támadás 15 négyzetméteres rést ütött a belső és külső burkolaton, körülbelül 200 négyzetméternyi panelt megrongált, és a biztonságos működéshez szükséges kulcsfontosságú rendszereket is érintette.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nem észlelt azonnali sugárzási megugrást a támadás után, de figyelmeztetett: a szerkezet elvesztette „elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a lezárási képességet is”. Az EBRD hivatalos honlapja szerint a javítások várhatóan 2030-ra fejeződnek be.
Az előzetes becslések félmilliárd euróra utalnak várható költségként– mondta Patrone.
Több partnerrel is tárgyalunk, hogy elő tudjuk teremteni ezt az összeget, és új projektet indítsunk a probléma megoldására
– tette hozzá.
Hogy értsük, pontosan miről van szó: amit most javítani kell, az nem az eredetileg a tönkrement reaktor fölé vont betonburkolat, ami szarkofág néven híresült el.
Az egy ideiglenes, gyorsan felhúzott szerkezet volt, sok hibával, aminek aztán olyan gyorsan romlott az állapota – repedések, beázások jelentek meg, omlásveszélyes területek keletkeztek –, hogy új megoldást kellett találni. Ezért épült 2016-ban az Új Biztonságos Védőburk: egy óriási acélív, amit az eredeti szarkofág fölé húztak.
Az NSC szerkezete 257 méter széles, 110 méter magas (kb. egy 35 emeletes épület magassága), és 165 méter hosszú – nagyjából másfél futballpályányi – írja a kijevi lap.
A rendszer 19 alrendszert foglal magában, többek között híddarukat, szellőztetést, dekontaminációs és hulladékfeldolgozó egységeket, sugárzásfigyelést és integrált irányítórendszert. Maga az ívszerkezet – bár a leglátványosabb elem – csak egy része annak a komplex rendszernek, amelynek célja, hogy egy évszázadon át elszigetelje a 4-es reaktor maradványait.
Az EBRD vezette eredetileg is a védőburkolat építését, 45 donorország és az Európai Bizottság támogatásával.
Háború idején sok minden fontosabbá válik, pedig ez egy nagy veszély
Az alelnök a csernobili katasztrófa 40. évfordulója alkalmából a helyszínre utazik. Úgy mondta: az NSC-n belüli mérnöki munkák eleve nehezek a radioaktív környezet miatt, de Oroszország ukrajnai inváziója tovább bonyolítja a helyzetet az újabb támadások veszélye miatt.
„Háború van, így még nehezebb ott dolgozni” – mondta. „Egy ilyen kényes művelet költsége különösen jelentős.”
Az EBRD továbbra is elkötelezett a finanszírozás mellett, noha Ukrajnának a háború miatt számos sürgetőbb feladata van.
Nyilván sok versengő prioritás van Ukrajnában és világszerte, de ez egy nagyon fontos ügy, amivel foglalkozni kell
– tette hozzá a pénzügyi szakember. Tényleg foglalkozzon vele valaki, és oldják is meg – ennek európaiak tömege drukkol.
