Kell a 2010-es euró, és kész!

Még akár 2008-ra is el lehetne érni az euró bevezetését, ha Magyarország a maastrichti kritériumok közül teljesíteni tudja az inflációs előírásokat, mert az összes többi követelmény "kidumálható" - véli Csaba László közgazdász. A Közép-európai Egyetem tanára szerint az államháztartást azonban Brüsszeltől függetlenül is rendbe kell tenni, az adósságállománynál pedig jobb, ha nem teljesítjük a maastrichti 60 százalékos előírást, mert ennél jóval kisebb - kb. 40 százalékos - terhelést bír csak el a hazai piac. Vagyis nincs akadálya az eurózónás csatlakozásnak, sőt a fizetésimérleg-korlát megszűnésével annak jelentős növekedésfelhajtó hatása is lenne.

A belépés dátumának lebegtetése valójában a költségvetés politikai gyávaságát bizonyítja, és kiábrándító látni, hogy a leggyengébbek kontójára politikai játszmák folynak. Ráadásul számos kockázattal kénytelen szembesülni az ország. Ezek közé tartozik, hogy forintválság esetén elértéktelenedhet a nyugdíj és a pénzbeli szociális juttatás, a jövőben nehezebben biztosítható a nyugellátás, megtorpanhat a gazdasági növekedés s a befektetők nemcsak elkerülnék országot, de akik itt vannak, el is mennének - jósolja Csaba László.

Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa megreformálná az egész eurózónás beléptetési rendszert. Rossz megközelítésnek tartja, hogy aki így-úgy teljesíti a maastrichti kritériumokat, az - klublogika szerint - be is léphet az euróövezetbe, és közösségi szinten senki nem mérlegeli a következményeket. Magyarország szemszögéből nézve persze van jelentősége annak, hogy mikor, ám ennél fontosabb, hogy kikkel együtt vezetjük be az eurót. Szerinte a visegrádi államok - Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia - csatlakozásának csak együtt van értelme, a 61 milliós tömbnek így lehet kereskedelem- és beruházáseltérítő hatása.

Nincs reális alapja annak, hogy nemzeti büszkeségünket az értékálló forinthoz kössük - véli Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Ha valóban elhalasztjuk az euróátvételt, akkor szerinte néhány év múlva nagy megdöbbenéssel ébred majd rá a magyar lakosság, mennyire lemaradt az ország a térség többi államaihoz képest, hiszen a szomszédos országok közül Szlovénia várhatóan már 2007-ben, Szlovákia pedig 2009-ben bevezeti az egységes valutát. Az euróátvétel útjában csak a költségvetési fegyelem felvállalásának hiánya áll, pedig be kellene látni, hogy az államháztartás rendbetétele nem külső erők nyomása, nem "Brüsszel diktátuma", hanem a magyar gazdaság önérdeke. Súlyos hibának tartja azt is, ha bárki is az "autópályát, vagy eurót" alternatíva felvázolásával az ország fejlesztését állítja szembe az integráció előbbre vitelével. Az EU éppen azért hozta létre a kohéziós alapot (amelyből Magyarország is közel másfél milliárd eurót kap 2004-2006 között), hogy az euróátvétel követelményeit teljesítve is jusson elég pénz a fejlesztésre - hívja fel a figyelmet Hegedűs.