Lórúgásként érte a kicsiket a Draskovics-hatás
Az adatfelvétel során több egyszerű kérdést tettünk fel a cégvezetőknek a körbetartozás elterjedtségére vonatkozóan. A válaszokból kirajzolódó kép meglepő eredményt hozott: a kkv-k közel 53 százaléka állította, hogy a céget érintette az elmúlt 12 hónapban a körbetartozás. Ez a tény önmagában alátámasztja a körbetartozás jelenségének meglehetősen nagy elterjedtségére utaló véleményeket a magyar vállalatok, különösen a kkv-k között. Másrészt e jelenség növekvő intenzitását is megerősítik a kapott adatok: a cégvezetők 44,8 százaléka szerint az elmúlt negyedévben nőtt a körbetartozás gyakorisága, miközben csak 7,6 százalékuk számolt be ennek csökkenéséről.
A körbetartozás a kisebb cégek körében nagyobb arányban (64 százalékuknál) fordult elő, mint a nagyobb - 100-249 főt foglalkoztató - vállalkozásoknál (42 százalék). A szakértők véleménye és a cégvezetők mindennapi tapasztalatai is az építőipart emelik ki, mint e jelenségben leginkább érintett ágazatot. Eredményeink megerősítik e vélekedéseket: az építőipari vállalatok 65 százalékát érintette a körbetartozás az elmúlt évben, míg a gazdasági szolgáltatásba tartozók 40 százalékát.
A körbetartozás egyik elindítója kétségtelenül a vevői oldalon jelentkező késedelmes fizetés. Gyakorinak tekinthető, és a kkv-k árbevételén belül nagy súlyt képvisel a késedelmesen megkapott árbevétel aránya: a megkérdezett cégek vevőinek 37 százaléka késett több alkalommal az elmúlt fél évben, és az árbevétel 34 százaléka érkezett be legalább egy héttel a fizetési határidő lejárta után. A legfontosabb vevő esetében sem elhanyagolható e jelenség előfordulása: a társaságok 8,4 százalékánál mindig, 19,7 százalékánál gyakran, 28,5 százalékánál ritkán, 43,4 százalékánál soha sem késik a legfontosabb vevő fizetési kötelezettségeinek teljesítésével.
A fizetési késedelem a leggyakoribb a magyar tulajdonban lévő cégek vevőkörében, és e társaságok, valamint a kizárólag belföldre szállítók kapják késve árbevételük legnagyobb arányát. Megegyezően az előbb kimutatott eredményekkel az építőiparban a legnagyobb arányú a késve kapott árbevétel (ennek átlaga meghaladja az összes árbevétel 45 százalékát), de a feldolgozóiparban sem elhanyagolható és átlag feletti arányt kapunk (36 százalék).
A vevők fizetési fegyelme, a körbetartozás jelenségköre mellett kíváncsiak voltunk, hogy maguknak a cégeknek milyen a fizetési fegyelme, és mennyire jellemző rájuk a késedelmes adófizetés, illetve mekkora körben fordultak elő náluk likviditási válságok. Az eredmények szerint a kkv-k közel felénél fordult elő (47,5 százalék), hogy legalább egyszer késve fizetett az elmúlt egy évben beszállítóinak. Amelyeknél előfordult ez, ott átlagosan 17 alkalommal fizettek késve, a medián pedig 6-7 alkalom közé esett. Az elmúlt évben a kkv-k 9,7-e fizette be legalább egyszer késve a tb-járulékot, 11 százalékuk fizetett késve valamilyen adót és több mint harmaduknál (36,8 százalék) fordultak el likviditási problémák.
A késedelmes fizetés és a likviditási problémák megjelenése a kkv-szektoron belül leginkább a kisebb (20-49 főt foglalkoztató) cégeknél jelentkezik: 60,4 százalékuk fizetett késve legalább egyszer a szállítóknak és 52 százalékuknál fordult elő legalább egyszer likviditási gond, miközben a nagyobbaknál (100- 249 főt foglalkoztatóknál) a megfelelő arány 42,2 és 25,9 százalék volt. A likviditási problémák sokkal kevésbé érintették a száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalatokat (21,4 százalék), mint a kkv-szektor egészét. A feldolgozóiparban a kkv-k 15, a nagy arányban exportálók 21 százaléka fizette be késve legalább egy alkalommal a tb-járulékot.
Nézzük meg ezek után a legfontosabb vevők késedelmes fizetése, a cég fizetési fegyelme, a likviditási problémák és a körbetartozás előfordulása közötti összefüggéseket. Négy hatást vizsgálunk: egyrészt a legnagyobb vevő irányából érkező hatásokat (fizetési határidők és fizetési fegyelem), másrészt azt, hogy az EU-adószámot kapott, áfát visszaigénylő, exportáló társaságok kiutalás előtti általános ellenőrzése - a "Draskovics-hatás" - mennyire befolyásolta a vállalat likviditását, illetve ezektől függetlenül adódó likviditási problémáknak a körbetartozás előfordulására gyakorolt hatását; végül pedig a legfontosabb vevő átlagos fizetési határidejének hatását.
Az eredmények arra vallanak, hogy a vevők fizetési késedelme valószínűbbé teszi, hogy maga a cég is fizetési késedelembe essen, és likviditási problémákkal nézzen szembe. Mind a fizetési, mind az adózási fegyelem megsértése szoros kapcsolatban áll a likviditási problémák megjelenésével. A szállítók késedelmes fizetése pedig jellemzően a vevők késedelmes fizetésével áll összefüggésben, vagyis ezt a körbetartozási hullám tovaterjedéseként foghatjuk fel.
A tb késve fizetése gyakran a késedelmes adófizetés mellett következik be: ahol az egyik előfordul, ott nagy valószínűséggel a másik is megjelenik. Ennek megfelelően az adózási fegyelem megsértése is a likviditási válságok jeleként vagy megjelenéseként fogható fel, és ennyiben elősegíti a körbetartozás létrejöttét is. A likviditási problémák megjelenése a körbetartozás valószínűségét növeli: ha egy cég nem képes pénzügyi problémáit megoldani, akkor megnő annak valószínűsége, hogy nem fizet szállítóinak időben, és így részese lesz a körbetartozási hullámnak.
Eredményeink szerint az áfakifizetések visszatartása egyértelműen növelte a körbetartozás jelenségének elterjedtségét: ez az intézkedés minél erősebben rontotta a cégek likviditási helyzetét, annál valószínűbb, hogy a vállalat belekerült a körbetartozás által érintettek csoportjába.
Számításaink azt támasztják alá, hogy mindhárom tényező (a likviditási válságok, a vevők késedelmes fizetése és az áfakifizetések visszatartása) kedvező hatással van (volt) arra, hogy a vállalat késedelmesen fizessen szállítóinak, illetve belekerüljön a körbetartozás által érintettek csoportjába. Különösen a Draskovics-hatás erősségét kell aláhúznunk. A volt pénzügyminiszter nevével fémjelzett intézkedés radikálisan növelte a kkv-k körében a késedelmes fizetés és a körbetartozás elterjedtségét. Becsléseink szerint, ha egy cégcsoportban azon cégek körében, amelyeket nem érintett a Draskovics-hatás, a társaság 10 százaléka nem fizetett időben szállítóinak, akkor azoknál, az egyébként mindenben az előzőekkel azonos vállaltoknál, amelyeket elért ez a hatás, már 35 százalékra volt tehető a szállítóknak késedelmesen fizetők aránya.
A körbetartozás folyamatára ható e három tényező súlya azonban hosszabb távon más képet mutat, mint amit a becslések eredményei sugallnak. A Draskovics-hatást ugyanis - bár lórúgásként érte a kkv-szektort és radikálisan megnövelte a késedelmes fizetés és a körbetartozás valószínűségét - egyszeri eseményként kell kezelni, amelynek lassan elhal tovagyűrűző hatása. Nem így a likviditási válságokat és a vevők késedelmes fizetését. Az utóbbiaknál figyelembe kell venni, hogy a likviditási válságok létrejötte némileg ritkább, mint az, hogy a vevők késedelmesen fizetnek a cégeknek. Az előbbi a kkv-k 36,8, az utóbbi pedig 83,5 százalékuknál fordult elő legalább egyszer az elmúlt 12 hónapban.
Eredményeinkből az is látszik, hogy a vevők késedelmes fizetése különösen erős romboló hatást gyakorol az adott cég fizetési fegyelmére. Azaz a körbetartozás önmagát erősítő folyamatként érvényesül. Természetesen ez csak akkor érvényesülne erősen a magyar gazdaságban, ha minden társaság eladói és vevői oldalán kkv-szektorba tartozó cég állna. Azonban nem ez a helyzet, és feltehetően a nagyobbak között a fenti összefüggés gyengébben, vagy egyáltalán nem hat. Ez gátat szab annak, hogy a körbetartozás erősödő intenzitással a kkv-szektoron kívülre terjedjen.
