Megtéveszt a statisztika

A második negyedévben 1,54 milliárd euró volt a magyar gazdaság nettó finanszírozási igénye a külfölddel szemben - derül ki a fizetésimérleg-statisztikából. Ez kevesebb, mint tavaly ilyenkor, s ez kizárólag az áruforgalom jelentős javulásának köszönhető. A szolgáltatások egyenlege ugyanis a növekvő külföldre utazási kedv miatt valamelyest romlott, a jövedelmek soron pedig - jelezve a nemzetgazdaság eladósodási folyamatait - szintén a tavalyinál nagyobb passzívum keletkezett.

Erősen átrajzolódik a javulásról tanúskodó kép, ha figyelembe vesszük az importstatisztika bizonytalanságait. Mint már többször írtunk róla, az EU-csatlakozás után vállalati önbevallásra átállt külkereskedelmi statisztika gyaníthatóan jelentősen (a Magyar Nemzeti Bank feltételezése szerint az idén akár több mint egymilliárd euróval) alulbecsli az importot, vagyis az áruforgalmi egyenleg javulásának jó része csak látszólagos. A behozatal alulbecslése feltehetően különböző áfacsalási módszerekkel függ össze. Az MNB finanszírozási oldalról számított eredményei alátámasztják ezt a gyanút: a két oldalról történő felmérés adatai jelentősen különböznek. E szerint a második negyedévben nem a GDP 6,6, hanem 8,6 százalékára rúg a GDP-arányos folyó hiány, tavaly pedig nem 8,5 százalékos volt az egész éves deficit, hanem 9,9. Vagyis - bár némi csökkenő tendencia megfigyelhető - a hiány továbbra is rendkívül magas, feltehetően jóval magasabb, mint amit a hagyományos módszertan kimutat.

Noha bizonytalan, hogy a fenti korrekciók megjelennek-e valaha a hivatalos folyó fizetési mérlegben és külső finanszírozási igénymutatóban, az adósságpálya nyilvánvalóan tükrözi az ikerdeficites és fenntarthatatlan makrogazdasági pályát - értékeli az adatokat Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának szakértője. A külső egyensúlyi helyzetet még ronthatja 2006-ban az igen jelentős fiskális élénkítés, amelynek hatására tovább emelkedhet a folyó hiány. Ekkor a hivatalos folyó fizetésimérleg-hiány számai elérhetik, vagy kedvezőtlen esetben akár jelentősen meghaladhatják a GDP 10 százalékát - hívja fel a figyelmet Tardos.

A közvetlen tőkebefektetések alakulását tekintve szintén nagyon homályos a kép. Az újrabefektetett profit soron ugyanis az MNB követelésként elszámolja a megszavazott, de ki nem fizetett osztalékot, ez a második negyedévben (a közgyűlések időszakában) mindig nagyon jelentős tétel. Most a szokásosnál is jelentősebb, hiszen 850 millió eurós passzívum szerepel ezen a soron, s ennek eredményeképp a nem adóssággeneráló finanszírozás -1,25 milliárd eurót tesz ki, gyakorlatilag teljesen áttekinthetetlenné téve a külföldi tőkevonzó-képesség alakulását. Tardos értékelése szerint ezen a területen nincs komolyabb probléma, a tulajdonosi hitelek (amelyek közgazdasági értelemben igen közel állnak a közvetlen tőkebefektetésekhez) ugyanis olyan jelentősen növekedtek a második negyedévben, hogy a nem adóssággeneráló finanszírozás aránya stabilan 50 százalékosnak tekinthető. (MI)