Milliókba került a feketemunka
Eljárási illetékkel és perköltséggel együtt csaknem 2,5 millió forintot kellett kifizetnie egy kft.-nek csupán azért, mert nem kért engedélyt külföldiek foglalkoztatásához.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség fővárosi felügyelősége razziázott a cégnél, és nyolc külföldi állampolgárt talált, akik mindenféle dokumentum nélkül állt a munkáltató rendelkezésére. Úgy nyilatkoztak, hogy a kft. ügyvezetője irányította őket, és tőle kapták a fizetségüket is. A felügyelet megtiltotta az idegenek foglalkoztatását, és arra kötelezte a társaságot, hogy kétmillió forintot fizessen be a munkaerő-piaci alapba. A kft. sokallta az összeget és jogszerűtlennek tartotta az intézkedést. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Keresete arra irányult, hogy az igazságszolgáltató fórum helyezze hatályon kívül a határozatot, és egyben mentesítse őt a fizetési kötelezettség alól. A felügyelőség ragaszkodott döntése megalapozottságához, és kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság előtt tett nyilatkozatok megerősítették a tényeket: a külföldiek egyértelműen az ügyvezetőt, illetve a társaságot nevezték meg munkaadójuknak. A cég arra hivatkozott, hogy a foglalkoztatást nem ő végezte, de ezt semmivel nem tudta bizonyítani. Azzal is érvelt, hogy felszámolás alatt áll, ám a hivatalos cégadatok ezt nem támasztották alá.
Az igazságszolgáltató fórum rámutatott: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében külföldi Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély iránti kérelmet a munkáltatónak kell benyújtani annál a megyei vagy a fővárosi munkaügyi központnál, amelynek területén a külföldit foglalkoztatják. A központ a hozzájárulást a foglalkoztatónak küldi meg. Az adott esetben egyértelmű volt, hogy a kft.-nek nem volt engedélye, egyáltalán: nem is kérte azt a munkaügyi központtól. Így jogszerűen marasztalta el a munkaügyi hatóság a céget - szögezte le a bíróság.
A befizetendő összegről kifejtette: az az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél nem lehet kevesebb. Ez a kötelezettség a munkadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor a feketemunkát megállapítják. Az adott időszakban a kötelező legkisebb munkabér 50 ezer forint volt, amelynek ötszöröse 250 ezer forint. Mivel nyolc külföldit alkalmazott, így jogosan kötelezték a céget kétmillió forint megfizetésére. (VG)
