Mivel járhatnak a tömeges kirúgások?
Ha a csoportos leépítést nem megfelelően hajtják végre, megromolhat a munkahelyi légkör, növekedhet a fluktuáció, csökkenhet a munkavállalók motivációja - derül ki a Menedzsment Fórum átfogó írásából. Legutóbb az Új Mizo Rt. döntött úgy, hogy elbocsátja 238 dolgozóját a pécsi tejtermékgyártó üzem felszámolása miatt. A Debreceni Egyetem vezetősége a költségvetés csökkentése nyomán számolt fel több mint 500 státuszt, s idén júniusban nagy arányú leépítés volt a Gyulai Húskombinátnál is. A számok kedvezőtlennek tűnnek, pedig a tömeges elbocsátás "rekordját" 2003 jelentette eddig. Ekkor ugyanis a könnyűipar önmagában több mint 10 ezer ideiglenes vagy állandó munkanélkülit "termelt".
"A csoportos létszámleépítés fogalmát csupán 2001. júliusa óta ismeri a magyar jog" - válaszolta Szőke László ügyvéd a Menedzsment Fórum kérdésére. A létszámleépítés abban az esetben tekinthető csoportosnak vagy tömegesnek, ha az egy időszakon, azaz 30 napon belül elbocsátottak létszáma a vállalati foglalkoztattak egytizedét teszi ki. Amennyiben a munkáltató csoportos létszámcsökkentést tervez, a döntés előtt legalább 15 nappal köteles a munkavállalói képviseleti szervvel, üzemi tanáccsal, szakszervezettel, vagy ezek hiányában a létrehozott munkavállalói bizottsággal egyeztetni.
Szőke szerint az egyeztetés előtt a munkáltatónak többek között meg kell neveznie a létszámleépítés konkrét okát, illetve a leépíteni kívánt foglalkoztatási csoportokat, s az egyes csoportokban elbocsátandó munkavállalók számát. Az egyeztetésen meg kell vizsgálni a létszámcsökkentés lehetséges elkerülésének módjait, s azt, hogyan lehet a következményeket enyhíteni. Az elbocsátás ugyanis egy munkavállaló számára anyagi veszteség mellett számos pszichés következménnyel is jár.
Farkas Lajos pszichológus az mfor.hu megkeresésére elmondta: alapvetően az egyén életszínvonalától, kompetenciájától és lehetőségeitől függ, mekkora terhet jelent számára az elbocsátás. Természetesen a személyiségen, ezen belül pedig a problémákkal való megküzdés stílusán is múlik, ki hogyan dolgozza fel az elbocsátás tényét - válaszolta Farkas. Akik inkább az érzelmi oldalról értékelik a helyzetet, azok nehezebben lépnek tovább. Mások problémamegoldásként tekintenek a helyzetre, így hamarabb indulnak el a megoldás irányába. (Mfor.hu)
