A hibás kiírás megtámadható
Gyakori, hogy a közbeszerzési pályázati kiírás és a dokumentáció a verseny tisztaságát vagy az esélyegyenlőséget sértő részleteket tartalmaz. Hibát követ el az a pályázó, aki átsiklik a kifogásolható kitételek fölött, és nem támadja meg a kiírást. Merthogy - úgymond - az elején kell rendbe tenni a dolgokat. Ez többnyire nemcsak a pályázó, hanem az ajánlatkérő javát is szolgálja - hangsúlyozta Patay Géza ügyvéd, számos közbeszerzési vita jogi szakértője. Elmondta: sokféle problémát vethet fel a pályázati kiírás, a pontatlan, olykor nyelvtanilag helytelen megfogalmazástól a súlyos jogszabálysértésig.
Korábban tipikus ajánlatkérői hiba volt - de még ma is előfordul - a pozitív mérleg megkövetelése. Érzékenyen érintette ez például egy fontos tenderen az alternatív hírközlési szolgáltatókat, amelyeknek Magyarországra jövetelét kormányhatározat is szorgalmazta. Mivel komoly befektetésekkel láttak itt munkához, kiszámítható volt, hogy az első években a mérlegük negatív lesz. Így - jóllehet versenyképesek voltak - pozitív mérleg híján ezt a piaci szegmenst indokolatlanul kizárták a versenyből. Előfordulhat tehát, hogy a pozitív mérleg megkövetelése jogsértés megállapításához vezet.
Megesik, hogy cégspecifikusan írják ki a közbeszerzést, tehát az alkalmassági feltételeknek legfeljebb egy-két vállalat tud eleget tenni. Máskor pedig éppen a termékspecifikusságra helyezik a hangsúlyt, így a követelményrendszernek csak egy-egy termék felelhet meg. Időnként túlzott elvárásokat támaszt, illetve különböző korlátozásokat tartalmaz a felhívás, például, hogy meghatározza, milyen vállalkozási díj alatt nyújtható be pályázat. Mindezek sértik a verseny tisztaságát, ilyen korlátokat a közbeszerzési döntőbizottság gyakorlata alapján nem lehet felállítani - fejtette ki Patay Géza.
Célszerű tehát, hogy az ajánlattevő gondosan olvassa el az ajánlati felhívást és a dokumentációt, majd mérlegelje, tartalmaz-e az valamilyen kockázatot, akár konkrét, akár alapelvi sérelmet - mondjuk, a versenytársak jogosulatlan előnyhöz juttatását. Ilyen veszélyek láttán jól teszi, ha mielőbb megindítja a jogorvoslati eljárást. Amennyiben késlekedik, úgy utóbb aligha támadhatja eredményesen a kiírást. Hiszen, ha végigcsinálja a versenyt és vesztesként kifogásolja a pályázat hibáit, igen kicsi az esélye, hogy a döntőbizottság elfogadja az érveit. Egyébként - mondta Patay Géza - általános tapasztalat, hogy az ajánlattevő csak vesztesként fordul a döntőbizottsághoz.
Az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak tartalmaznia kell vagy a szerződéstervezetet, vagy a szerződési feltételeket. Ezekkel - bár rendkívül lényeges elemek - rendszerint nem foglalkoznak az ajánlattevők, ha rossznak tartják is, úgy vélekednek, majd kialakul, nem akarnak nekirontani az ajánlatkérőnek, kedvezőtlen megítélés alá esni már az elején. Ha viszont észreveszik, hogy a szerződési feltételek nem megfelelőek, esetleg teljesíthetetlen elemeket, netán egyoldalú előnyöket tartalmaznak az ajánlatkérő számára, akkor szintén csak a kezdet kezdetén tudják ezt eséllyel támadni, később már nem. Mert nyílt eljárás esetén meg kell kötniük a szerződést az eredeti feltételek mellett.
Vannak, akik úgy vélik: majd utóbb tájékoztatást kérnek a nyilvánvalóan problémás feltételekről. Ám az esetek nagy részében nem pusztán valamely kérdés tisztázatlanságáról van szó, hanem sokkal többről, nevezetesen a kitételek jogszerűségéről vagy jogszerűtlenségéről. És erre a puszta tájékoztatás önmagában nem megoldás.
Patay Géza kiemelte: az ajánlatkérőnek is javára válik, ha időben támadja meg a kiírást, mert lehetősége nyílik a javításra. Több olyan esete is volt, amikor a pályázó fellépett a talált hibák miatt, és ezt az ajánlatkérő figyelemfelkeltésnek tekintette, elfogadta a kifogást, korrigálta a hibás pontokat. Legutóbb egy kiírás homályos megfogalmazása miatt támadt vita, amelyben a döntőbizottság úgy határozott, hogy a pályázókra kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni. Mivel az ajánlatkérő elismerte tévedését, és a döntőbizottság ma már nem köteles bírságolni, így költségvetése sem bánta az eljárást. Különösen fontos - mondta az ügyvéd -, hogy ilyenkor a jogszerű helyzet időben visszaáll, mert ez a gondos közpénzfelhasználás nélkülözhetetlen garanciája.
