Az elmaradt haszon is fontos
A hazai kis- és középvállalkozásoknak eszükbe sem jut, hogy az esetleges tűzkárok ellen ne biztosítsák magukat. Ám azon már csak kevesen gondolkodnak el, hogy egy tűzeset elmaradt haszonnal is járhat, a pénzügyi következményei pedig gyakran súlyosabbak lehetnek, mint maga a fizikai kár. A nemzetközi tapasztalatok szerint, amikor a vállalkozás életében jelentős vagyonbiztosítási káresemény következik be, és nincs üzemszüneti fedezete - amely azt a veszteséget térítené, amely a vagyonbiztosítási szerződés kockázati körében keletkezett vagyonkár következtében sújtja a vállalkozást -, a cégek 40-50 százaléka tönkremegy, 20-30 százaléka nem tudja kiheverni a kárt a rákövekező három évben, s legfeljebb 20-30 százaléka képes önerőből a rehabilitációra. Régebben a vagyonbiztosítást kötött kkv-szektor mintegy öt százalékának volt üzemszünet-biztosítása, ez napjainkban 20 százalék körül van - fogalmaz Kirchknopf Gábor, az Uniqa Biztosító területvezetője, bár mint hozzáteszi: ez inkább a nagyvállalatok kockázatkezelési politikájának része. Hasonló tapasztalatokról számolt be a többi piaci szereplő is, nevezetesen az érdeklődés még mindig jóval kisebb, mint amelyet a kockázati körben rejlő veszély indokolna. A kisvállalkozások nem nagyon figyelnek rá, a középvállalkozások körében már valamivel tíz százalék feletti az üzemszünet-biztosítást kötők aránya Jankó Tamás, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettesének tapasztalata szerint. A nagyvállalati partnerek között ugyanakkor az arány kétharmados, a fejlett gazdaságú és egyúttal fejlett biztosítási piacokról hazánkba érkező nemzetközi cégek esetében pedig még ennél is nagyobb, 90 százalék körüli. A Generali-Providencia Biztosítónál a kkv-ügyfelek mindössze 3-4 százaléka kéri ezt az opcionális szolgáltatást - mondta érdeklődésünkre Szabó Zoltán, a társaság tömegvagyon-biztosítási csoportvezetője. Igaz, viszonylag ritkán fordul elő totálkár, illetve amikor a helyiség vagy a gép-berendezés oly mértékben károsodik, amely miatt a vállalkozás működése egy időre ellehetetlenül - tette hozzá. Vélhetően ez is szerepet játszhat abban, hogy ezzel a biztosítási módozattal inkább spórolnak az ügyfelek - jegyzi meg Döge Ferenc, a CLB Független Biztosítási Alkusz vállalati üzletágvezetője.
Elsősorban a nagy nemzetközi társaságok keresnek fedezetet üzemszünet-kockázataikra, emellett a veszélyes üzemek, mint például a vegy-, gyógyszeripari vállalkozások, illetve a tőzsdén szereplő cégek védekeznek az üzemszünetből eredő pénzügyi veszteségek ellen - emelte ki Jankó Tamás. A CLB üzletágvezetőjének tapasztalatai szerint a termelési szektorban érzékelhető némi igény az üzemszünet-biztosítás iránt, míg a kereskedelmi és szolgáltatói szektorból szinte nem is érkezik ilyen megkeresés. A Generali-Providencia tömegvagyon-biztosítási csoportvezetője szerint ugyanakkor minden vállalkozási forma, bármely ágazatban működő cég csak hasznát veheti az üzemszünet-biztosításnak. Az Uniqa Biztosító területvezetője úgy látja, jellemzően az ingatlanhasznosító (bérbe adó) cégek kötik ezt a biztosítást - tevékenységüket más "helyszínen" nem tudják folytatni a helyreállítás ideje alatt -, illetve a termelő vállalkozások, amelyek a bevételkiesésen felül jelentős piacvesztést is elszenvedhetnek egy kár alkalmával.
Az üzemszünet-biztosítást kiegészítőként köthetik az ügyfelek a vagyonbiztosítások mellé. Így az Allianznál tűz- és elemikár-, géptörés-biztosításhoz, de építési-szerelési, valamint számítógép-biztosításokhoz is köthető. Ez utóbbi kettő az üzemszünet-biztosítás speciális területeit jelenti. Az Uniqánál a vállalkozói vagyonbiztosítás keretén belül a tűzbiztosítás kiegészítőjeként kérhető ilyen jellegű biztosítás, s fedezeti köre megegyezik a tűzbiztosításéval. A vállalatnak azonban arra is érdemes figyelnie, hogy egy vállalkozás működésének időleges felfüggesztése személyi feltételek hiánya miatt is előállhat - jegyezte meg Szabó Zoltán. (FB)
