Beruházásösztönzés: a szlovákok is tőlünk tanulnak?

Már nem sokat kell várnunk arra, hogy megtudjuk mennyi támogatást ajánlott a magyar állam a Hankooknak azért, hogy gumigyárát Dunaújrvárosba hozza.

Az államháztartási törvény ugyanis kötelezi a gazdasági tárcát arra, hogy a szerződés megkötésétől számított hatvan napon belül tegye közzé a "nemzetgazdasági jelentőségük" miatt egyedi elbírálást kapó nagyberuházások célját és támogatási összegét. A Gazdasági Közlönyben megjelent közlemények szerint idén és tavaly összesen tizenkét társaságnak osztott ki a tárca harmincötmilliárd forint támogatást 220 milliárdos beruházásra. (Ezek részleteiről lásd táblázatunkat.)

Az egyedi kormánydöntésekkel megadott támogatási csomagok bevezetéséről az győzte meg az előző gazdasági minisztert, Csillag Istvánt, hogy ezekkel könnyebb eltalálni a cégeknek optimális "mixet" a különböző támogatási formák között. Az adókedvezményt például lassan tudják csak lehívni a vállalatok. A testre szabott támogatások bevezetésében egyébként nem Magyarország volt az első: a cseh beruházási ügynökség, a Czechinvest is ezt a stratégiát alkalmazta, s a lengyelek is rugalmas támogatási rendszerrel próbálták magukhoz csalogatni a tőkét. Magyarországon viszont csak macerás és időigényes pályázással, illetve adókedvezmény formájában kaphattak állami támogatást a multik. Kóka elődje stílusában folytatta: mára teljesen átalakította a tőkevonzási stratégiát. A multik csak testre szabott támogatásokat kapnak: idén augusztustól az uniós pénzekre meg már nem is pályázhatnak.

A jelek szerint a stratégiaváltás bevált: lapunk információi alapján a szlovák beruházásösztönzési szakemberek Magyarországra készülnek, hogy itt tanulmányozzák a támogatásokat. Márkus Csaba, a Deloitte európai uniós szolgáltatási üzletágának vezetője szerint a magyar rendszer titka, hogy gyors. (Magyar Hírlap)