Egészségközpont-hálózatot tervez
A fiúknak orvosnak kell lenniük - vallották a szülők, s dr. Tamasi József ennek szellemében nőtt fel. Mentőállomás, avagy belgyógyászat? A diploma kézhez vételét követően újabb dilemma következett, de miután a többszörös túljelentkezés ellenére megkapta a kiskunfélegyházi kórház segédorvosi állását, nem volt kérdés. Az egyetemi évek alatt szerzett természetgyógyászati ismeretei azonban meghatározták orvosi pályáját. "Akkoriban még kevesen foglalkoztak gyógynövényekkel, a jógát szinte megvetették, s úgy kezeltek, mint a társadalomba beilleszkedni nem tudót" - emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre. Éppen ezért nem csekély sikernek tekinti, hogy a segédorvosi állás elfoglalását követően fél évvel elindította egészségnevelési programját, s a támogatók sorában tudhatta a városi tanácsot, a művelődési osztályt, az iskolákat, a vöröskeresztet, a programot pedig a szakma saját módszertani konferenciáján fődíjjal jutalmazta. Akkoriban a mentálhigiéna is gyerekcipőben járt, a természetgyógyászat még inkább, s egy ilyen kezdeményezés az újdonság erejével hatott - magyarázza sikerének titkát. Nyáron életmódtábort szervezett különböző célcsoportoknak - családoknak, adott betegségben szenvedőknek, sőt lelkészeknek is -, s a kedvező viszszajelzések nyomán "nagyüzemben" kezdett el gondolkodni: életmódtábor-vezetőket képzett. A rendszerváltást követően megkeresés érkezett a népjóléti tárcától: a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet természetgyógyászati programvezetőjének hívták. "Volt egy másik ajánlatom is, az egyik vidéki kórház természetgyógyászati részlegét is vezethettem volna" - jegyezte meg dr. Tamasi József, ám az intézet felkérését izgalmasabbnak találta, hiszen azt kellett volna kutatnia, hogy a hagyományos gyógyászat természetgyógyászati módszerekkel miként támogatható. Azonban több tényező is nehezítette a munkáját, így a pénzbeli támogatás hiánya, a vezetőváltások sorozata, a kedvezőtlen politikai légkör. Ám mint mondja, az ott eltöltött évtizednek is volt értelme: a minisztérium természetgyógyász szakmai kollégiumának elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy hét év alatt sikerült elfogadtatni a természetgyógyászati jogszabályt, amely véleménye szerint jobb lett, mint a nyugat-európai példák.
Másfél évig németországi klinikákon tanulmányozta a természetgyógyászati gyakorlatot, s hasonló céllal több hónapot töltött el a Távol-Keleten is a WHO küldötteként. Visszatérését követően egyre inkább érlelődött benne a gondolat, hogy a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is hasznosítsa. A lakosságnak óriási igénye van a természetgyógyászat iránt, nyugaton jellemzően először hozzájuk fordulnak a betegek - jegyezte meg. A megkeresett hazai kórházak azonban nem voltak vevők a kezdeményezésére, így maradt a magánút. Kecskeméten létrehozta egészségközpontját, amelyet 1994-ben a fővárosba "költöztetett". A Biovital megalapításával párhuzamosan a média világába is beszállt: létrehozta a Ideál című újságot, illetve kizárólag a szakmának szóló Komplementer medicina folyóiratot. A vállalkozásba azonban bele kellett tanulnia, s mint mondja, komoly tanulópénzt is fizetett. "Az orvosok az egyik legrosszabb vállalkozók, az egyetemen ugyanis ilyen jellegű képzést nem kaptunk" - osztja meg tapasztalatát, s véleménye szerint ez tetten érhető a kórházak felelőtlen gazdálkodásában, a paraszolvenciában is.
A folyamatos tanulás hozzátartozik ehhez a szakmához is: számára a továbbképzés a nemzetközi szakmai konferenciákban, németországi tanulmányutakban, s a rengeteg olvasásban ölt testet. Mint mondja, az újság szerkesztése ilyen szempontból is hasznos, hiszen naprakésznek kell lennie. Fontosnak tartja a belső műhelymunkát is, egyelőre azonban kevés idejük van arra, hogy a kutatás-fejlesztésben részt vállaljanak. Az igény egyre nő a természetgyógyászat iránt, s ezt tudomásul kell venni a döntéshozóknak is - jegyzi meg dr. Tamasi József, aki korántsem az elvakult gyógyszeres kezelésekben látja a jövő útját.
Tervbe vette egy második egészségközpont létrehozását, méghozzá egy most elkészült kecskeméti bevásárlóközpontban. Ez némileg továbbfejlesztett változata a budapesti Biovitalnak, hiszen étterem, spajellegű kozmetika is lesz benne, a wellnessjelleg is nagyobb hangsúlyt kap, s sikere döntő lehet az egészségközpont bővülése szempontjából. (A kereskedelmi, szolgáltató és lapkiadóból álló cégcsoport éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot.) A gazdasági környezet alakulása azonban rányomja bélyegét erre az a szektorra, hiszen a lakosság legelőször az egészségén spórol - teszi hozzá.
