Földprogram: jó hitelfeltételek
Várhatóan az ország minden részéből jelentkeznek majd a gazdák arra a földhitelprogramra, amellyel a versenyképes birtokok kialakulását ösztönözné a kormány. Az érdeklődést elsősorban az élénkítheti, hogy a kondíciók jobbak a kereskedelmi bankok normál kölcsönfeltételeinél. A termelők a forrásokhoz évi 7,8-7,85 százalékos kamattal juthatnak, amelynek 50 százalékát a költségvetés magára vállalja. Így mintegy 3,9 százalékos kamat társul a birtokfejlesztési hitelekhez, amelyek futamideje 5–20 év lehet kétéves tőketörlesztési moratórium mellett.
Elsősorban azoknak érdemes kedvezményes hitelt igényelni, akik megművelt birtokaikat minimum 100 hektárosra tudják növelni – vélte Sátrai István, a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetségének elnöke. A szervezet szerint a szántóföldi növénytermelésben legalább ekkora terület kell ahhoz, hogy egy család a gazdálkodásból meg tudjon élni. Hektáronként ugyanis – figyelembe véve a földekre jutó EU-támogatásokat is – minimum 40 ezer forint átlagos haszonnal lehet számolni, így egy százhektáros birtok évi négymillió forint jövedelmet hozhat. Ez pedig vidéki viszonylatban elfogadható megélhetési alapot jelenthet – állította a szövetség elnöke.
Sokan éppen a terület alapú uniós pénzek miatt tartják ma „kincsesbányának” a termőföldet, függetlenül attól, hogy a tényleges termelésen mekkora nyereséget lehet elérni. Ugyanakkor a kisebb termelők jó része várhatóan ezzel együtt sem érdeklődik majd a fejlesztési források iránt, mivel az általános tapasztalat az, hogy 50 hektáros birtokméret alatt alapvetően saját (állattenyésztő) gazdaságuk takarmányellátására koncentrálnak, és tényleges árutermelőként ezután sem kívánnak kilépni a piacra.
A másik végletet természetesen azok képviselik, akik – akár közvetlen családtagjaik nevére íratva – mára 0,3-1 ezer hektáros birtokokat építettek ki. (Mint ismert, a földtörvény szerint Magyarországon csak belföldi természetes személyek vásárolhatnak földet, amelynek nagysága „fejenként” maximum 300 hektár lehet.) Ők nyilvánvalóan sem új hitelprogramra, sem különleges termelésfinanszírozási forrásokra nem szorulnak. Egészen más a helyzet viszont a 100-300 hektáros „középbirtokos” rétegnél, amelyet a földszövetség szerint leginkább kellene erősíteni. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy ezután is e termelői kör lesz a legnehezebb helyzetben, mivel a mostani kedvezményes hitelek nem lesznek elegendők a megfelelő birtokbővítésekhez, és egyéb gazdaságfejlesztési forrásaik is hiányosak maradnak.
A felmérések szerint egyébként a mintegy ötmillió hektárnyi hazai termőföldből potenciálisan egymillió hektártól válnának meg a mai tulajdonosok. A vétel szempontjából azonban nemcsak az eladásra kínált földek minősége fontos, hanem az is, hogy egy-egy összefüggő terület milyen nagyságú és hol helyezkedik el. A kormányzati földhitelakciót éppen arra kellene felhasználni, hogy az úgynevezett egy tagban lévő földek nagysága növekedjen, illetve a különálló birtokokat egyesíteni lehessen. Mivel azonban a hazai földterület elaprózott, az új földhitelprogramtól – állítják szakértők – csak ott várható előrelépés, ahol a vásárlók egy-egy táblában már eleve résztulajdonosok, és most újabb területeket szerezhetnek. Emellett akkor juthat valaki jól hasznosítható földekhez, ha a mai tulajdonosok abba akarnák hagyni a termelést, és a már kialakított, nagyobb birtokukat egyben el kívánnák adni.
Az agrártárca mindenesetre deklarálta, hogy hatmilliárd forintot kifejezetten a kis gazdaságok számára különít el a 18 milliárdos kedvezményes hitelkeretből. Fűr Zoltán, a Foldbroker.hu internetes portál szakértője szerint viszont már a 18 milliárdos teljes kölcsönösszeggel is baj van, mivel az rendkívül kevés ahhoz, hogy a program a földpiacon érdemi hatást fejthessen ki. Ezt igazolja az is, hogy a konstrukcióhoz mindössze évi 600-700 millió forint állami kamattámogatás társul, és ez egyáltalán nem minősíthető jelentős költségvetési tehervállalásnak. Erre pedig egy komoly birtokpolitika megvalósításához feltétlenül szükség lenne – állítja a szakértő.
Fűr Zoltán szerint a hazai földpiacot a mostaninál legalább tízszer nagyobb program mozdíthatná meg, így a mai konstrukció érdemben nem befolyásolhatja a 300-500 ezer forintos hektáronkénti földárakat sem. Ezt igazolja az is, hogy a 18 milliárdos keret legfeljebb 50-60 ezer hektár adásvételéhez lehet elegendő, és ez csak egy százalékát tenné ki a mintegy ötmillió hektáros termőterületnek.
Hasonló következtetés vonható le a lehetséges igénylők száma alapján is. A kormányzati konstrukció személyenként 1–50 millió forintos hitel felvételét teszi lehetővé, és ez a mai átlagos földárak mellett akár 100-150 hektár megvételéhez is fedezetet nyújthatna. Ha azonban az igénylők az 50 millió forintos maximális összeget kapnák meg, csak 360-an jutnának hitelhez. Így a több mint 200 ezer regisztrált földhasználóhoz viszonyítva elenyésző számú birtokbővítés valósulhatna meg.
A kedvezményes akcióba bevonható 50-60 ezer hektárnyi terület egyébként „kísértetiesen” megegyezik azzal a földnagysággal, amelyet a nemzeti földalap (nfa) az úgynevezett földért életjáradék programokkal eddig megvett. Mára azonban egyértelműen tisztázódott, hogy az új hitel nemcsak az állami földek megvásárlásához, hanem valamennyi piaci adásvételhez igényelhető. Az nfa-s területek értékesítését az is nehezíti, hogy azok az országban elszórtan helyezkednek el, és többnyire minőségük is rossz. Mivel pedig a jó és egybefüggő nfa-s földek zömét 20–50 éves bérlettel művelik a mai használók, szó sem lehet olyan állami „földosztásról”, amelyről a kormányfő az új földhitelprogram bejelentésekor beszélt. (HL)
