Magyar vásárlónak magyar terméket! Előny a hazainak a hiperláncokban

Az átadási árak 5-10 százalékában kellene maximálni azoknak a visszatérítéseknek a mértékét, amelyeket a kiskereskedelmi láncok kérhetnek beszállítóiktól - ez áll az élelmiszer-gazdasági etikai kódex tervezetében. Értesüléseink szerint az agrártárcánál készült koncepció mai állapotában csak munkaanyagnak tekinthető, vagyis a benne foglaltak semmiképpen sem minősíthetők konszenzusos ágazati álláspontnak. Úgy tudjuk, nincs mértékadó felmérés arról, hogy a kereskedők általában nagyságrendileg mekkora visszatérítéseket alkalmaznak, de élelmiszer-ipari közlések szerint a különböző díjak összességében elérhetik az átadási árak 20-30 százalékát is.

Mint ismert, az etikai kódex kidolgozására még ez év nyarán Gráf József agrárminiszter tett ígéretet. Az indoklás szerint a dokumentum többek között azért vált szükségessé, hogy a hazai élelmiszerpiacot ne áraszszák el a gyenge minőségű, olcsó importtermékek. A kódex ugyanakkor a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a -kereskedők elfogadható piaci magatartási formáit is meghatározná. Így az árképzést befolyásoló visszatérítések mellett kiterjedne a szakmai és versenyjogi követelményekre, a szerződéses feltételekre, a reklámokra, a kártérítési feltételekre, a fogyasztói tájékoztatásra és reklamációkra is. A tervezet összeállításán ma egy bizottság dolgozik, amely az agrár- és a gazdasági tárca, illetve az illetékes ágazati szervezetek képviselőiből áll. A testület tagjai a még tartó egyeztetésekre hivatkozva nem kívántak nyilatkozni lapunknak.

Értesüléseink szerint a visszatérítések ügyében - amely a kódex egyik legérzékenyebb kérdéskörének számít - egyelőre nincs szakmai egyetértés. Az FVM mindenesetre azt szeretné, ha a kereskedelmi partnerek az általuk elfogadhatónak ítélt háttérkondíciókat és mértéküket (a kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében) előre meghatároznák. Az agrártárca ezzel párhuzamosan el szeretné érni, hogy a kereskedők csak olyan címeken követelhessenek járulékokat, amelyeket az APEH valósként fogad el. Ma ugyanis az adóhivatal több visszatérítési formát nem ismer el tényleges gazdasági eseményként, így a beszállítók a kifizetett díjakat nem számolhatják el költségként, és azok után nem igényelhetik vissza az áfát sem. A kódex ezért összegezné azokat a jogcímeket, amelyeken a kereskedők sem közvetve, sem közvetlenül nem kérhetnének visszatérítéseket. Ilyen lenne például a piackutatás költsége, az üzletnyitási (felújítási) díj vagy a hálózatfejlesztési és születésnapi hozzájárulás.

Úgy tudjuk, a kereskedők egyelőre sem az 5-10 százalékos visszatérítési maximumot, sem az egyéb korlátozásokat nem fogadják el. Állításuk szerint ugyanis a díjakat nem "külön sarcként" kérik, hanem azokért különböző szolgáltatásokat nyújtanak partnereiknek. Egyes piaci szereplők ezért úgy ítélik meg, hogy a kódexben előbb azt kellene tisztázni, mi számít visszatérítésnek, mi pedig tényleges szolgáltatásnak.

Nem zárkóznak el ugyanakkor a kereskedők attól, hogy a jövőben a magyar élelmiszereket részesítsék előnyben, ha azok árfekvése és minősége hasonló a külföldi termékekéhez - tudtuk meg. Szakértők szerint a változtatásra elsősorban az készteti a nagy üzlethálózatokat, hogy az utóbbi időszakban a magyar piacon több olyan visszás élelmiszerügy robbant ki, amelyek importtermékekhez kötődtek. (HL)