Szóban már minden párt harcolna a kisebb bürokráciáért
Az adótörvények elfogadása után világossá vált, hogy az állam jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat - írja a Political Capital elemzésében. A kormány ezzel olyan kényszerhelyzetet teremtett sajátmaga számára, melyben nem halasztható tovább az állami kiadások csökkentése. A jövő évi költségvetés kiadásainak visszafogása egyébként sem elkerülhető, hiszen az állam évek óta többet költ annál, mint amennyi bevételei alapján megengedhető volna. A szakértők többsége szerint az államháztartás helyzetét legalább hat éve súlyos egyensúlyi problémák jellemzik. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon - a nyugdíjrendszer Horn-kormány idején megkezdett átalakításának kivételével - elmaradt a nagy állami szolgáltató rendszerek (egészségügy, oktatás, közigazgatás) reformja. A gazdasági elemzők és döntéshozók emellett egyre erőteljesebben hangsúlyozzák, hogy a minisztériumok, a hivatalok, valamint az önkormányzatok tevékenységéből hiányzik a versenyképes országokra jellemző menedzserszemlélet, holott ez ma már elengedhetetlen az olyan kicsi és nyitott gazdaságok esetében, mint a magyar. Az intézményrendszer reformja így nem pusztán a létszám szigorú ésszerűsítését, hanem a tevékenységek jobb összehangolását és áramvonalasítását, továbbá a köztisztviselők magas szintű szakmai képzését is szükségessé teszi.
Az államapparátus átalakításának kérdése tehát a költségvetési vitával és az államháztartási hiány aggasztó mértékével összefüggésben került a politikai napirendre. A magyar politikai elit egésze a pénzpiacok nyomása alatt áll, hiszen a döntéshozókat a választások előtt fél évvel legalább annyira érdekli a legnagyobb ellenzéki párt véleménye, mint a kormányé.
A kormányoldal elsősorban azt emeli ki, hogy a jövő évi büdzsében a tárcák igazgatási költségei 2002-höz képest 35 százalékkal csökkennek reálértékben, valamint a működésükre fordítható keret 10 százalékkal szűkül az ideihez képest. A minisztériumi elbocsátásokban a liberális gazdasági miniszter, Kóka János jár az élen, aki a piaci és az állami szféra között tátongó hatékonyságkülönbség mérséklésének eredményeképpen egyedül a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál 10-15 milliárd forintos megtakarítást lát elérhetőnek. Emellett még az a hír is felröppent, hogy a kormány már a választások előtt csökkenteni készül a minisztériumok számát, a tárca nélküli miniszteri posztokat pedig megszüntetné. Bár ezt az értesülést rögtön cáfolták is, a tervek megszellőztetése a kormányzati elkötelezettség demonstrálására kétségtelenül jó volt.
Az Fidesz részéről a reformra irányuló határozott szándékot Orbán Viktor jelentette be a Nemzeti Konzultáció október 16-i zárórendezvényén. A Fidesz elnöke - riválisaihoz hasonlóan - a bürokrácia- és politikuscsökkentés jelszavával két, a szavazók szemében népszerűtlen területen ígért változtatást. A reformszándékot továbbá sikerült retorikailag összekapcsolni a "luxusbaloldal" ostorozására építő kormánykritikával, melynek lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy a baloldal a takarékosság hirdetése ellenére is milliárdokat fordít bújtatott kampányra, és más presztízsintézkedésekre.
A kormánypártok persze ugyanígy megpróbálják hitelteleníteni a Fidesz ígéreteit. Hiller István, az MSZP elnöke például ironikus hangvételű levélben üdvözölte Orbán Viktor bürokráciacsökkentő elképzeléseit. Az SZDSZ politikusai pedig nem győzik hangsúlyozni: a kisebb állam ügyében ők a legelkötelezettebbek. A kezdeményező szerepre szükségük is van, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ vesztett támogatottságából és egyre inkább elszürkül a liberális programpontokat gyakran "lenyúló" nagy pártok mellett. (hirszerzo.hu)
