2010-zel nem csak Pécs nyert
Az Európa kulturális fővárosa címre pályázók közül Pécs nyert, de szinte bizonyos, hogy a maguk kulturális leltárját ez alkalomból elkészítő városok több beruházást is megvalósíthatnak majd, a városfejlesztésekre szánt forrásokat várhatóan megnyitják a kulturális infrastruktúra-fejlesztés céljára is. A napokban Székesfehérvárott, a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésén hangzott el első ízben: kormányhatározat született arról, hogy az Európa kulturális fővárosa címért meghirdetett pályázat úgynevezett második körös városainak egyes fejlesztési projektjei bekerüljenek a Nemzeti fejlesztési terv második ütemébe. A programért korábban miniszteri biztosként felelős Mesterházy Balázs a tanácskozáson elmondta: a kormány döntése értelmében a második fordulóba jutott városok lehetőséget kaphatnak rá, hogy a Nemzeti fejlesztési terv révén uniós források igénybevételével megvalósítsák egyes, a regionális fejlesztési tervekkel összhangban levő elképzeléseiket.
A rangos címért folyt pályázat kedvező folyamatot indított el, ebben egyetértenek a 22 megyei jogú várost tömörítő szövetség tagjai – a házigazda Székesfehérvár polgármestere is erről beszél, pedig az ő pályázatuk az első körben kiesett a versengésből. A pályázat ugyanis arra ösztönözte a városokat, hogy számba vegyék kulturális értékeiket, kidolgozzák fontos programjaikat.
Pécs polgármestere, Toller László szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozza a 2010-es programok megvalósításában az együtt gondolkodás és a közös cselekvés fontosságát. Az Együtt című tervük szerint a jövő esztendő a világörökség éve lesz, amikor arra kérik majd partnereiket, hogy vegyék számba kulturális örökségüket, dolgozzák fel a helytörténetüket. 2010-ben pedig a többi várossal közösen akar ünnepelni Pécs.
Addigra a pályázó városok jó részében érezhető hatása lesz az idei kulturális lajstromnak. A Győr pályázatában szereplő terveket (a Nemzeti Színház, a Széchenyi tér, a taverna, a zsinagóga, valamint a folyóparti városrész rekonstrukciója) így is megvalósítja a város, bár vélhetően ehhez hosszabb időre lesz szükség. Debrecenben a Főnix csarnok felépítéséhez hasonló súlyú lesz a várhatóan a Kölcsey központ részeként megépülő művészeti kiállítóhely.
Eger önkormányzata sem mond le a pályázatban foglaltak megvalósításáról: tíz évre szóló kulturális koncepciót dolgoznak ki, s ennek részeként már jövőre megkezdődik például a Kepes fényművészeti központ megvalósítása. A második helyen végzett Miskolc lakói a főutca rekonstrukciója mellett számos újdonságra számíthatnak. Fedor Vilmos alpolgármester szerint bebizonyosodott, hogy a kultúra kitörési lehetőség a város számára. Sopron is minden bizonnyal méltó módon ünnepli majd a közelgő Liszt-évfordulót, amelyre a város a pályázat koncepcióját alapozta, és amelyhez kapcsolódnak a fejlesztések.
Budapesten kiemelt helyszínnek szánták az óbudai gázgyár és a pesti közraktárak épületeit. Ezek a projektek szerepelnek a hosszú távú városfejlesztési koncepcióban – a pályázat anyagát újra társadalmi vitára bocsátották az interneten. Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint ezekre a beruházásokra fél éven belül kiírják a pályázatokat. A fontos tervek tehát megvalósulhatnak, igaz, kompromisszumokkal, és hangsúlyosabb lesz a magántőke bevonása, amellyel együtt jár a nyereségorientált működés.
Bozóki András kulturális miniszter szerint a területi alapú egyenlőtlenségeket kulturális fejlesztéseken keresztül kell csökkenteni. Ennek érdekében a tárca támogatja a Megyei Jogú Városok Szövetsége azon elképzelését, hogy csatlakozzanak a European Urban Knowledge Network elnevezésű uniós kezdeményezéshez, ami nem más, mint az EU-városok tudáshálózata.
