Átformálják a lex Kayát

A parlament előtt lévő csődtörvény-módosítás kiküszöböli a vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségével kapcsolatos, az Alkotmánybíróságon is megtámadott aggályos szabályozást.
A nyáron elfogadott „lex Kaya Ibrahim” értelmében, ha a felszámolandó cég vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a bíróság megállapíthatja annak a tagnak a korlátlan felelősségét, aki a felszámolást megelőző öt éven belül rosszhiszeműen ruházta át vagyoni hányadát. Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az átruházáskor a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve nem volt ugyan fizetőképes, de az átruházáskor jóhiszeműen járt el.
A szakértők szerint ez sérti a jogbiztonságot, ütközik a joggal való visszaélés és a rosszhiszeműség tilalmával, ellentétes a rendeltetésszerű és tisztességes joggyakorlás követelményeivel, így például a cégre semmiféle befolyással nem bíró tagnak is helyt kell állnia teljes vagyonával. Kifogásolható az öt évre viszszamenőleges felelősség, illetve a jóhiszeműség bizonyítása is.
Az új szabályozás már a komoly vagyonvesztést tartja szem előtt, és a többségi befolyást szerzett tagokra irányul. Akkor érvényesül, ha a vállalkozás a felszámolás kezdetekor saját tőkéjének felét meghaladó tartozást halmozott fel, és a procedúrát cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, s ez azokban az esetekben indul, ha a befolyást szerzett részvényesek elmulasztják a cég törvényes működésének helyreállítására irányuló kötelezettségeiket. A jövőben ők felelhetnek korlátlanul három éven belüli részesedésátruházás esetén.
Kompromisszum született a zálogjogosulti pozíciókra vonatkozó vitában. Fennmarad a zálogjoggal biztosított követelések külön, „százszázalékos” kielégítésére vonatkozó eredetileg javasolt szabályozás, de kiegészül egy kivételes rendelkezéssel a vagyont terhelő zálogjog tekintetében. Az utóbbi – például egy üzem egészére vonatkozó – zálogjog jogosultja továbbra is a hatályos rendelkezések szerint, tehát csak a befolyt vételár feléig érvényesítheti majd követelését a felszámolás során. Az új zálogjogi szabályok a kellő felkészülés végett nem jövő júliusban, hanem 2007. január elsején lépnek csak hatályba. (KK)