Az öröklésről is rendelkezzenek!
Nemigen jellemző, hogy a cégtulajdonosok haláluk esetére üzletrészük örökléséről rendelkezzenek. Pedig tanácsos lenne gondolniuk erre is, hiszen egy váratlan tragédia problémákat okozhat a társaság vagyona és kötelezettségei szempontjából – figyelmeztetett Trinn Gábor ügyvéd. Amennyiben egyszemélyes társaságról van szó, az örökösnek nincs dolga tulajdonostársakkal, elszámolási kötelezettsége legfeljebb a közüzemekkel, a köz- és adóigazgatási szervekkel szemben lehet. Gond rendszerint azoknál a társaságoknál jelentkezik, ahol több tulajdonos van, és nem rendezik előrelátóan az esetleges örökösödési kérdéseket. Ilyenkor a végrendeleti vagy a törvényes öröklés rendje az irányadó. A társasági részesedés mint vagyonelem az örökhagyóról az örökösre jut, e tekintetben nincs semmi különbség mondjuk egy autó vagy egy üzletrész öröklése között. Az azonban már korántsem dönthető el egyszerűen, hogy a részesedéssel kapcsolatban milyen jogok és kötelezettségek merülnek fel a társasággal szemben, illetve hogy a cég tagjává válhat-e az örökös, vagy sem. Az egyik pusztán elszámolási probléma, a másik a tagsági jogviszony esetleges folytatásának kérdése.
A tulajdonos halálával az örökösnek elsősorban a számviteli, az adózási, az illetékügyekre kell odafigyelnie, hiszen nem csupán pozitívumhoz jut, az üzletrész terheit is viseli – hangsúlyozta Trinn Gábor. Előfordulhat például, hogy az örökhagyó váratlan halálával a korábban felvett osztalék utáni adóbefizetés elmarad, és – bár az összeget nem ő élvezi – az örökösre hárul az adófizetési kötelezettség teljesítése. A bt.-ben a fő szabály az, hogy a tag halálával a társaság megszűnik, illetőleg a társasági szerződés felmondható, így tehát az örökös csak a társaság felosztott vagyonából az örökhagyó részét, illetve a rá jutó részt követelheti.
A gyakorlatban nem is mindig az elszámolás, sokkal inkább a tagsági jogviszony folytatása okozhat bonyodalmat az úgynevezett személyegyesítő társaságoknál, különösen a kft.-knél, amikor is egyáltalán nem mindegy, ki a cég tagja. A társaság működésében, piaci helyzetében a partneri bizalom alapvető fontosságú, s ebben a tulajdonosok személye nyilvánvalóan nagy jelentőséggel bírhat. A bt.-ben vagy a kkt.-ban az örökös csak kifejezett megállapodás alapján válhat taggá. A kft.-nél voltaképpen a tagságot is örökölheti, ha ebből nincs kizárva. E társasági formában ugyanis lehetőség van arra, hogy a tagok a társasági szerződésben rendelkezzenek erről. Trinn Gábor azt javasolja, ha mód van rá, használják is ki ezt a lehetőséget. Az öröklés társasági szerződésben való kizárásával például megelőzhetők az osztozkodási viták, vagy a taggá válás megakadályozását célzó hercehurcák egy esetleges nem kívánt tulajdonossal. Az is előfordulhat, hogy az örökös konkurenciája annak a társaságnak, amelyben tulajdonrészt örökölt. A kft. társasági szerződésében nem csupán az öröklés kizárásáról állapodhatnak meg a tagok, hanem arról is, hogy milyen feltételhez kötik az örökös belépését, vagy hogy a vele való elszámoláskor milyen kritériumokat kívánnak érvényesíteni.
A vagyonegyesítő részvénytársaságoknál – ahol nagy létszámú a tulajdonosi kör – már más a helyzet. Az örökhagyó vagy az örökös személye általában lényegtelen, gyakorlatilag mindegy, ki a tulajdonos. A részvény részvény marad, csak – mondjuk – nem adásvétel, hanem öröklés folytán cserél gazdát. Ám esetenként érvényesülhetnek speciális szabályok is. A dolgozói részvényt például az örökös hat hónapon belül eladhatja a társaság valamely munkavállalójának. Amennyiben ezt a jogát nem gyakorolja, úgy az rt. közgyűlése dönt a részvény bevonásáról, vagy törzsrészvénnyé alakításáról. Nagy ritkán felmerül a tisztségviselői pozíció kérdése. Az azonban természetesen nem örökölhető, hiszen választott funkció, nem a tulajdonosi mivolthoz kapcsolódik – hangsúlyozta Trinn Gábor. (KK)
Előfordul, hogy a cég valódi vagyonát, nyereségtermelő képességét nem más, mint tulajdonosa, annak személye, neve adja, mert olyan páratlan, kizárólag hozzá köthető találmány, szellemi termék, tudás birtokosa, amely nélkül a társaság mit sem ér. Ha a tulajdonos meghal, úgy a sorsában voltaképpen osztozik a cég is, hiszen megszűnik a különleges szellemi tudásban megtestesülő vagyona. Nem csupán tulajdonosát, hanem minden értékét elveszti. Ez történt nemrég egy céggel, amelynek tulajdonosa balesetben hunyt el. A baleset okozójával szemben folyó perben az a kérdés, hogy az örökösök vajon milyen kártérítési igénnyel léphetnek fel.
